További törvénysértő perek feltárásában működik együtt a Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. szeptember 17.

Együttműködik az 1945–1956 közötti időszak törvénysértő pereinek feltárásában a Kúria, a Legfőbb Ügyészség (LÜ) és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB). A szervek közös szándéknyilatkozatot írtak alá 2019. szeptember 17-én, Budapesten, a Kúria dísztermében megrendezett “Törvénysértő perek 1945 után – A kutatás lehetőségei” című tudományos konferncián. Az Emlékezés és emlékeztetés kutatási program résztvevői megerősítették elkötelezettségüket a kutatási programuk folytatására.

A Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és a NEB elnöke 2014. december 3-án Emlékezés és emlékeztetés címmel közös kutatási programot indított az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás rendszerezett feltárására. A kutatási program azóta is folyamatosan zajlik, egyik kiemelkedő eredménye volt a 2018. júniusban bemutatott Perek ’56 adatbázis (perek56.hu). A most aláírt nyilatkozat aláíróinak célja továbbra is az, hogy kutatásaikkal egyszerre járuljanak hozzá a törvénysértések áldozatainak emléke előtti méltó tisztelgéshez, valamint a kommunista diktatúra örökségének bemutatásához és a múlttal való őszinte szembenézéshez.

Köszöntőjében a Kúria elnöke kiemelte, a sokadik közös tanácskozás a kutatásról jelzi, hogy jó megérzés és jó szándék áll az összefogás mögött. Darák Péter gyümölcsözőnek nevezte az együttműködést, amely rengeteg ismeretlen területet tárt fel. Szerinte azért fontos a kutatás további lehetőségeiről beszélni, mert az iratanyag hiányossága miatt kihívást jelent rekonstruálni a régi pereket. Rámutatott, a kutatás egy alkotó tevékenységgel is párosul, amely az egyértelmű következtetések elérése miatt szükséges.

Polt Péter legfőbb ügyész rámutatott, hogy ezen ügyek jellemzően kitalált tényállásokon és koholt bizonyítékon alapultak, aminek az eredménye hamis következtetés, politikai megrendelésre kegyetlen, embertelen büntetés lett. Tehát ezek a perek nem valós eljárások, nem részei az igazságszolgáltatásnak, ahogy ezt a Kúria szinte valamennyi döntésében megállapította. A rögtönbíráskodás, a gyorsított eljárás és a népbírósági tanács előtti eljárás olyan eljárási környezetet teremtettek, amelyben a pártatlan és elfogulatlan ítélkezés feltételei egyáltalán nem álltak fenn. Maguk az eljárások, a leszámolás, a megtorlás eszközeivé tették az igazságszolgáltatást. Az ügyészség a semmisségi törvények alapján azt vizsgálja, hogy egy ügyben fennállnak-e a semmissé nyilvánítás okai. A legfőbb ügyész kifejezte örömét, hogy az ügyészség része annak a többszereplős folyamatnak és együttműködésnek, amely az áldozatok emléke előtti méltó tisztelgést és a diktatúra működésének bemutatását jelenti.

Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke előadásában kiemelte: a Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága még 2014-ben indította el „Emlékezés és emlékeztetés” címmel közös kutatási programját az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő, kivégzéssel végződő pereknek szisztematikus, strukturált feltárására.  Az adatok 2018-tól már elérhetőek, kutathatóak a Perek56 elnevezésű honlapon (www.perek56.hu). A munkatársak 126 kivégzéssel végződő pert dolgoztak fel. A kutatások a megtorlás rendszerére, az irányítók, végrehajtók, illetve áldozatok bemutatására irányultak. Negyven kutató 12 levéltárban és törvényszékek irattáraiban mintegy 110 ezer oldalnyi peranyagot tekintett át; 865 vádlott, közel 750 nyomozó, 166 ügyész, 60 tanácsvezető bíró, 207 népbíró, népi ülnök életpályáját.

A köszöntőket követően az előadók szekciókban számoltak be izgalmas kutatási területeikről:

- Zinner Tibor: 1235 kivégzés Magyarországon: 1945. február 4. – 1988. július 14. Amiről a számok tanúskodnak
- Szekér Nóra: Donáth György és társainak pere, valamint a kapcsolódó perek és eljárások
- Kiss Dávid–Rácz János: A Budapesti Népbíróság végrehajtott halálos ítéletei 1945-ben – kutatási tapasztalatok
- Horváth Zsolt: A Nitrokémia-ügy s az 1946. évi VII. tc. különtanácsi „gyakorlata”
- Soós Viktor Attila: A Grósz József és társai büntetőügy és holdudvara
- Galambos István: A „kulákok” üldözése

Budapest, 2019. szeptember 17.

A témában megjelent hírek, tudósítások, műsorok ide kattintva olvashatóak.