További 1956 utáni megtorló ítéletek törvényi semmisségét igazolta a Kúria

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. október 22.

Ebben az évben további, az 1956-os forradalomban és szabadságharcban részvételt megtorló elítélések törvényi semmiségét igazolta a Kúria, az úgynevezett „semmiségi ügyek” elbírálása tovább folytatódik. A 2000. évi CXXX. törvényt módosító 2016. évi LVI. törvény adott lehetőséget arra, hogy a Legfőbb Ügyész a Kúria eljárását indítványozza a semmisségi igazolás kiadása iránt. Ennek alapján eddig 34 ügyben történt igazolás kiadása, a Kúria kimondta: az ügyekben érintett másfélszáz személyt ártatlanul ítéltek el.

Október 22-én további két ügyben (Bs.699./2019., Bs.700./2019.), három érintett személy kapcsán tartott nyilvános ülést a Kúria. Mindkét ügyben igazolta a Kúria az ítélet törvényi semmisségét.

A Bs.700./2019. számú ügyben, T.G. elítélt kapcsán a Kúria megállapította, hogy a megtorló ítéletet azért hozták meg, mert T.G. az 1956-os forradalom és szabadságharc céljaival és eszméivel azonosult. A tényállás alapján T.G. október 23-át követően csatlakozott a tüntetőkhöz, vezényelte a tömeget, rigmusokat kiabált, közreműködött politikai foglyok kiengedésében. November 4-től hadi cselekményeket irányított, a szabadságharc leverését követően is folytatta forradalommal kapcsolatos cselekedeteit. T.G.-t 1958. május 15-én az akkori Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Elnöki Tanácsa, törvényességi óvás alapján eljárva, a saját ítéletét súlyosbítva, halálra ítélte. Az akkor eljáró bíróság alaposnak találta a Legfőbb Ügyész óvását, amelyet a vádhatóság a halálbüntetés alkalmazásának érdekében nyújtott be, mondván, hogy az életfogytig tartó börtönbüntetés kiszabása törvénysértően enyhe. Az indokolás tartalmazta, hogy a terhelt „megrögzött ellenforradalmár, a nép demokratikus államrend olyan megrögzött ellensége, akinél a legsúlyosabb szabadságvesztési büntetés sem érhet el kedvező eredményt.” Az ítéletet május 20-án hajtották végre.

A Bs.699./2019. számú ügyben, Cs.L. és B.K. terhelteket 1957-ben gyorsított eljárásokban ítélték el. Az akkori Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Cs.L.-t 12 év börtönbüntetéssel és teljes vagyonelkobzással, B.K.-t 8 év börtönbüntetéssel sújtotta. A terheltek forradalmi szervezkedésben, fegyverek beszerzésében és a forradalom újbóli kirobbantásának előkészítését célzó cselekményekben vettek részt.

Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorló elítéléséket a törvény (2000. évi CXXX. törvény és a 2016. évi LVI, törvénymódosítás) nem ismeri el ítéletnek. A Kúria nyilvánosan kihirdetett végzéseinek indokolásában rámutatott, a semmisség igazolásának jelentősen nagyobb a súlya, mint a törvényességi óvásnak, amelyre a korábbi semmisségi törvények adtak lehetőséget. A Kúria tanácselnöke hangsúlyozta, az ítélkezők maguk vallották be, hogy a perbe fogott személyek elleni megtorlás volt a céljuk, így maga a bíróság is elfogult volt. A semmisség igazolásával éppen ezért erkölcsi és jogi elégtétel is megvalósul.

A Kúria arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvény értelmében a bíróságnak egyfajta szándékvizsgálatot is el kell végeznie. Ugyanakkor ez nem az elítéltek szándékára vonatkozik, sokkal inkább az elítélők céljait kell megvizsgálni, amely egyértelműen a megtorlás és az elrettentés volt. E célokat az akkori jogalkalmazók az ítéleteikben meg is fogalmazzák.

Budapest, 2019. október 22.

A Kúria Sajtótitkársága