A Kúria Mfv.II.10.064/2018/7. számú ügyben hozott határozatot, a döntés elvi tartalma:
ha a kinevezés érvényes létrejöttét követően következik be olyan ok, amely következtében elvész a kormánytisztviselő olyan alanyi képessége, amelyet egyébként a jogalkotó a jogviszony létrejötte körében a jogviszony létesítésének feltételeként határozott meg, a kinevezés nem válik érvénytelenné, de különös jogkövetkezményként úgy kell eljárni, mintha a kinevezés érvénytelen lett volna.
A felperes 1993-tól állt közszolgálati, illetve kormánytisztviselői jogviszonyban az alperessel, illetve jogelődjével, járművezetői vizsgabiztos, illetve vizsgaszervezési ügyintéző munkakörben. 2016. szeptember 7-én gyanúsítottként hallgatták ki hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A munkáltató 2016. szeptember 23-án kelt intézkedésével méltatlansági eljárás lefolytatása nélkül a foglalkoztatást kizáró okra figyelemmel megszüntette a felperes jogviszonyát arra hivatkozva, hogy a hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette gyanújára alapítottan megindított büntetőeljárás kizárja a kormánytisztviselői jogviszony létesítését, illetve fenntartását. A büntetőeljárás megindítása a kormánytisztviselői jogviszonyt érintően érvénytelenség ok, amely alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a jogviszony semmisségét állapítja meg, alkalmazva annak jogkövetkezményeként az azonnali hatályú megszüntetést.
A Kormánytisztviselői Döntőbizottság a felperes panaszát elutasította, mellyel szemben keresetet nyújtott be a közigazgatási és munkaügyi bíróságon.
A felperes keresetét az elsőfokú bíróság elutasította, s a fellebbezése folytán eljárt törvényszék az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Kttv. 39. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy kivel létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony. Kizáró feltételként rögzíti a törvény azon eseteket, amikor a jogviszonyt létesíteni kívánó személy a törvényben felsorolt bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll. E bűncselekmények közé tartozik a Btk. XV. fejezet VII. címében található hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette is. A kormánytisztviselőnek nem csak a jogviszony létesítésekor, hanem annak fennállása teljes időtartama alatt meg kell felelnie a törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek.
A Kttv. 63. § (2) bekezdés g) pontja rendelkezik arról, hogy a munkáltatónak a kormányzati szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetnie, ha a foglalkoztatást kizáró ok jut a munkáltató tudomására. A Kttv. a többi foglalkoztatási jogviszonnyal lényegében azonos szemléletben rendelkezik a foglalkoztatást kizáró okok fennálltáról, illetve a jogviszony fennállása alatti bekövetkezéséről [Kjt. 25. § (3) bekezdés, Mt. 44/A. §]. A kormánytisztviselők esetében a törvényben meghatározott alkalmazási feltételek alól speciális eset kivételével nem adható felmentés és a kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie a törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek. Amennyiben kizáró feltétel fennállta jut a munkáltató tudomására, úgy mérlegelés nélkül, minden további előzetes eljárás lefolytatása nélkül köteles megszüntetni a kormánytisztviselői jogviszonyt.
A Kttv. 64/A. § (5) bekezdése szerint a méltatlansági eljárás célja annak megállapítása, hogy a büntetőeljárásban vizsgált cselekmény összefüggésben áll-e és ha igen, milyen mértékben a kormánytisztviselő munkakörével, továbbá a tanúsított magatartás alkalmas-e arra, hogy a kormánytisztviselő által betöltött munkakör tekintélyét, a munkáltató hó hírnevét vagy a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja. Ezzel ellentétben a jogalkotó egyes bűncselekmények esetén ilyen vizsgálat lefolytatása nélkül olyan súlyúnak ítéli meg a törvényben felsorolt bűncselekmény gyanújának fennálltát, amely esetekben nincs szükség a méltatlansági eljárás lefolytatására, hiszen pusztán az e cselekmények miatt indult eljárás megakadályozza az érintett személy kinevezését, illetve jogviszonya fenntartását.
Az érvénytelenség a szerződés keletkezési folyamatához kapcsolódó jogintézmény, a szerződés megkötésénél felmerülő hiba. A szerződés érvényessége (érvénytelensége) csak egy meghatározott időpontban, a kinevezés keletkezésének az időpontjában vizsgálható és értelmezhető. A Kttv. 63. § (2) bekezdés g) pontjával kapcsolatos tényállás sajátossága az, hogy azokban a kinevezés érvényes létrejöttét követően következik be olyan ok, amelyet a jogalkotó a jogviszony létrejötte körében határozott meg a jogviszony létesítése feltételeként. Ilyen esetben nem a kinevezés érvénytelenné válása következik be, hanem a törvény az alanyi képesség elvesztéséhez külön jogkövetkezményt fűz azzal, hogy úgy kell eljárni, mintha a kinevezés érvénytelen lett volna. Ebben az esetben a közszolgálati jogviszonyt nem lehet fenntartani, azt a jogszabályban meghatározott módon fel kell számolni.
Budapest, 2019. február 1.
A Kúria Sajtótitkársága