Tájékoztató a Pkk.V.24.972/2013/2.számú elvi jelentőségű ügyben

Dátum

(sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése)

Légi járat késése miatti igényét egy utas engedményezési szerződéssel az ilyen igények érvényesítésével foglalkozó, Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező jogosulti társaságra engedményezte.
 
A jogosult magyar közjegyző előtt európai fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett az általa megjelölt németországi székhelyű Deutsche Lufthansa AG. kötelezettel szemben. A kötelezett elleni 600 euró és járulékai iránti kérelmét arra alapította, hogy az LH 7626 számú repülőjárat 3 órát meghaladó késése miatt – az engedményezés alapján – kártérítés (kártalanítás) illeti meg.
 
A fizetési meghagyással szemben a kötelezett ellentmondással élt arra hivatkozva, hogy a jogosult által megjelölt járatot nem ő üzemeltette.
 
A közjegyző felhívására a jogosult képviselője úgy nyilatkozott, hogy a perré alakuló eljárásban eljárni jogosult bíróságot nem tudja megjelölni, ezért a közjegyző a Kúriához fordult az eljáró bíróság kijelölése érdekében. Jelezte, hogy magyar bíróság joghatósága a Montreali Egyezmény kihirdetéséről szóló 2005. évi VII. törvény 33. cikk 1. pontja értelmében fennáll, ugyanakkor a Pp. 29-37. §-ai alapján nem tudja megállapítani, hogy melyik bíróság jogosult eljárni, mivel sem a felperesnek, sem az alperesnek nincs belföldön székhelye; az ügyletkötés, illetve teljesítés helye nem ismert a kérelemből; a közjegyző tudomása szerint az LH7626 számú járat Newark és London Heathrow között közlekedik, ezért a károkozás helye az Amerikai Egyesül Államok vagy az Egyesül Királyság lehet; a kötelezett ellentmondásában pedig arra hivatkozott, hogy a járat üzemeltetője az United Airlines (UA28).
 
A Kúria az eljáró bíróság kijelölése iránti eljárást felfüggesztette, és az Európai Bíróság sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte a következő kérdésekben:
 
1. A Montreali Egyezmény 19. cikke alapján fennálló kártérítési igény érvényesíthető-e európai fizetési meghagyásos eljárásban?
 
2. Európai fizetési meghagyás kibocsátására jogosult - a tagállami bírósággal egy tekintet alá eső - közjegyző és a kötelezett ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a bíróság joghatóságát a Montreali Egyezmény 19. cikke alapján fennálló kártérítési igény vonatkozásában az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK (2006. december 12.) számú, az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló rendeletének (a továbbiakban: 896/2006/EK rendelet), a Tanács 44/2001/EK (2000. december 22.) számú, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló rendeletének (a továbbiakban: 44/2001/EK rendelet), és/vagy a Nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítéséről szóló 1999. évi Montreali Egyezménynek (a továbbiakban Montreali Egyezmény) a joghatóságra vonatkozó szabályai alapozzák-e meg? Hogyan viszonyulnak egymáshoz e joghatósági szabályok?
 
3. A Montreali Egyezmény joghatósági szabályainak érvényesülése esetén bármely további kapcsolóelem hiányában is mód van a felperes választása szerint az egyik szerződő állam területén lévő bíróság előtti igényérvényesítésre, vagy annak a bíróságnak, amely előtt az igény érvényesítése történik, a tagállami eljárásjogi szabályok alapján illetékességgel kell rendelkezni?
Hogyan kell értelmezni továbbá a Montreali Egyezmény azon vagylagos joghatósági szabályát, ami a fuvarozó olyan üzleti telephelyére utal, amely révén a szerződést megkötötték?
 
4. A rendelet tárgyának való megfelelés hiányában vagy joghatóság hiányában kibocsátott európai fizetési meghagyás esetén helye lehet-e a kibocsátott európai fizetési meghagyás hivatalbóli felülvizsgálatának; vagy az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban joghatóság hiányában a per hivatalbóli vagy kérelemre történő megszüntetésének?
 
5. Amennyiben valamely magyar bíróságnak van joghatósága a per lefolytatására, úgy a tagállami eljárásjog szabályait az uniós joggal és a Montreali Egyezménnyel összhangban úgy kell-e értelmezni, hogy az eljárásjogi szabályoknak ki kell jelölnie legalább egy olyan bíróságot, amely más kapcsolóelem hiányában is köteles az ellentmondás folytán perré alakult eljárás érdemi lefolytatására?
 
Budapest, 2014. február 27.

A Kúria Sajtótitkársága