A felperes mint vevő és az alperesek mint eladók között ingatlan adásvételi szerződés jött létre, amelynek megkötésekor az eladók tájékoztatták a vevőt az ingatlant érintő öröklési jogi perben elrendelt perfeljegyzés tényéről. A felek egyező akaratából az egyik eladó a szerződésen kézírással feltüntette: „Eladó tudomásul veszi, hogy a SZ. V. B-nál feljegyzett … számú per jogi következményeit vállalja”, ennek konkrét tartalmát azonban a felek nem vitatták meg. A felperesi vevő a vételárat teljes egészében kifizette, az ingatlant birtokba vette és azon jelentős értékű beruházásokat végzett.
Az öröklési jogi perben a bíróság jogerős ítéletével megállapította, hogy az ingatlannak az eladókat megelőző tulajdonosa jogszerzése alapjául szolgált öröklési szerződés érvénytelen. Kötelezte a jelen per felperesét az ingatlannak az örökös részére történő birtokba adására, használati díj fizetésére, míg részére jogalap nélküli gazdagodás címén ítélt meg egy összeget, amelynek megfizetésére az örököst kötelezte. A felperes az öröklési jogi per lezárultát követően az örökössel elszámolt és megvásárolta tőle a perbeli – és egy hozzá kapcsolódó másik – ingatlant.
A felperes keresetében jelentős összegű kártérítés egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Egyebek közt az előzményi perekkel kapcsolatos, és az ingatlan tulajdonának megszerzésével összefüggő kiadásait követelte.
A bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Határozatának indokolása szerint az eljárt bíróságok helyesen állapították meg, hogy az adásvételi szerződésre kézzel írt szöveg kapcsán a felperes nem tudta bizonyítani, hogy az alperesek az őket az adásvételi szerződés alapján egyébként is terhelő jogszavatosságon túlmenően többletkötelezettséget vállaltak volna. A felperes a perben kizárólag kártérítési igényt érvényesített, sem elszámolási, sem eredeti állapot helyreállítása iránti kereseti kérelme nem volt, továbbá az adásvételi szerződéstől nem állt el, így erre hivatkozva kártérítésre nem tarthatott igényt. A szerződés jogi lehetetlenülésének oka pedig az öröklési szerződés érvénytelensége volt, amiért az alpereseket nem terhelte felelősség, így erre tekintettel sem kötelezhetők kártérítésre. A Kúria egyetértett az eljárt bíróságok azon következtetésével, hogy a felperes kártérítési igényének jogalapját nem bizonyította.
Budapest, 2017. október 31.
A Kúria Sajtótitkársága