A per 2012. november 23-án indult. Az elsőfokú bíróság részítélettel döntött a házasság felbontásáról és a járulékos kérdésekről – többek között - az ingatlan-nyilvántartás szerint a felek azonos arányú közös tulajdonában álló ingatlan használatának rendezéséről. A jogerős részítélet a használat rendezésének módját megváltoztatta.
A felülvizsgálati eljárásban vitatott volt a lakásingatlan tulajdoni helyzete, a közös tulajdon megszüntetésének módja, a megváltási ellenérték összege. A felek az együttélés alatt négy devizahitelt és három forint alapú hitelt vettek fel. A házastársak között vitás volt az ingatlan vételárára és a felújítására fordított hitelekre az életközösség megszűnése után az egyik házastárs által teljesített törlesztő részletekkel kapcsolatos megtérítési igény mértéke is. Az I. rendű alperes támadta a gépkocsivásárlásra felvett devizahitelre kifizetett törlesztés megtérítésének jogalapját és a még fennálló tartozás megosztását. A felperes kizárólagos használatában álló gépkocsi forgalmi értékét lényegesen meghaladta a hitelre kifizetett törlesztés összege és a hitelből a jogerős ítélet meghozatalának időpontjában még jelentős tartozás állt fenn. A felperes az ingatlant, az I. rendű alperes pedig a gépkocsit illetően többlethasználati díjat igényelt.
Az első- és a másodfokú eljárásban keletkezett iratok, illetve a felülvizsgálati eljárásban a felperes és az I. rendű alperes írásbeli előkészítő iratainak mennyisége, terjedelme hosszabb, koncentrált felkészülést igényelt. A jogerős ítélet valamennyi rendelkezését érintő felülvizsgálati kérelem részbeni megalapozottságára figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban hozott határozat írásba foglalása, a szükséges és jelentős mennyiségű számítások elvégzése ugyancsak hosszabb időt vesz igénybe.
Budapest, 2015. december 4.
A Kúria Sajtótitkársága