Tájékoztató Pfv.II.20.273/2016. számú egyedi ügyről, házastársi közös vagyon megosztása iránti perben

Dátum

Az eljárás 2008-ban indult házasság felbontása és járulékai iránt, a felperes a házastársi közös vagyon megosztása iránt is keresetet terjesztett elő.
A felek az életközösség alatt jelentős értékű vagyont szereztek, több ingatlant vásároltak, ingóvagyontárgyakat vettek és egymással szemben elszámolási igényeket érvényesítettek.

A perben a felek között különösen kiéleződött a vita az ügyvéd foglalkozású alperes által használt ügyvédi iroda használati díja megítélésében, az ingatlanok tulajdonjogi rendezésében, az I. rendű alperes (a házastárs) édesapja halálakor megörökölt hagyatéki vagyonnal kapcsolatos költségek és hagyatéki hitelező igények közös vagyoni/vagy különvagyoni teljesítése kérdésében. A felek között vitatott volt a terjedelmes ingóvagyon részbeni jog alapja és értéke is.

Az elsőfokú bíróság 357. sorszámú ítéletével osztotta meg a közös vagyont és számolt el a felek között. A fellebbezés lényegében a teljes vagyontömegre kiterjedt, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta.

A felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi iroda használati díja, illetve a hagyatéki terhek és költsége – az ingóvagyon mérleg egyes tételei mellett – volt vitatott. A Kúriának – többek között – abban kellett állást foglalni, hogy a bíró foglalkozású felperes és az ügyvédként dolgozó alperes között az ügyvédi iroda használati díja – az alperes jogellenes magatartása hiányában – megállapítható-e.

A Kúria úgy foglalt állást, hogy a használati díj iránti igény – az eset speciális, egyedi körülményeire, különös tekintettel a felek foglakozására, illetve a közös tulajdonú iroda funkciójára – tekintettel – megalapozott.

A hagyatéki hitelezői igényeknél a közös vagyonból történő teljesítés vélelme alapján a felperes elszámolási igénye alapos.

Az igen terjedelmes perirat áttanulmányozása, a jogász végzettségű felek terjedelmes beadványai, a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértésekre való hivatkozásainak száma miatt a felkészülés kiemelkedően időigényes volt, az ítélet írásba foglalása szintén hosszabb időt vett igénybe.

Budapest, 2016. szeptember 13.                                             

A Kúria Sajtótitkársága