A felperes tulajdonában álló ingatlan javára átjárási szolgalmi jog terheli az alperes társasház tulajdonostársainak a tulajdonában álló ingatlant. Az átjárás biztosításához szükséges útfenntartás a felperes feladata, az alperes társasház közös képviselője szerződésben vállalt hozzájárulást az útfenntartás költségeihez.
A felperes keresetében a szerződésben vállalt útfenntartási költség megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes a per megszüntetését kérte, mert az adott, szolgalmi jog alapú jogviszonyban a társasház nem rendelkezik perbeli jogképességgel.
Az elsőfokú bíróság a pert megszüntette. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes által érvényesített igény nem az alperes belső jogviszonyán, hanem a társasház tulajdonostársainak a felperessel szemben fennálló jogviszonyán alapul, ezért az alperes nem rendelkezik perbeli jogképességgel.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését, és kihangsúlyozta: a közös tulajdont érintő dologi jogi igény nem tartozik a közös tulajdonnal kapcsolatos intézkedések körébe, a felperes kötelmi jogi igénye a felek közötti dologi jogi jogviszonyból származik, e körben az alperesnek nincs perbeli jogképessége.
A felperes felülvizsgálati kérelmét elbíráló Kúria mindkét fokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az ügy tárgyalására utasította. Végzésének indokolásában megállapította: a kereset alapja az útfenntartás költségeihez hozzájárulásról rendelkező, az alperes társasház által kötött szerződés, a szerződésen alapuló kötelezettségvállalás, ennek megfelelően a per közvetlen tárgya a szerződésből eredő követelés megfizetésére kötelezés, amely igény tekintetében az alperes társasház perbeli jogképességgel rendelkezik, nem szükséges valamennyi tulajdonostárs perbenállása.
Budapest, 2015. február 4.
A Kúria Sajtótitkársága