Tájékoztató a Pfv.I.20.935/2014. számú elvi jelentőségű ügyben

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2015. január 6.

A felperesek keresetükben az ellenük indult végrehajtások megszüntetését kérték a Pp. 369.§ a) pontja alapján. Arra hivatkoztak, hogy az alperes jogelődjével megkötött kölcsönszerződés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.) 213.§ (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiba ütközik, semmis. Az alperes elsődleges a per megszüntetését indítványozta.
Az elsőfokú bíróság végzésével a pert megszüntette. Döntését a Pp.130.§ (1) bekezdés g) pontjára utalással a Pp.157.§ a) pontjára alapította és - egyetértve az alperes álláspontjával - azzal indokolta, hogy a szerződés érvénytelensége nem vizsgálható valamennyi szerződő fél perben állása nélkül, tekintettel azonban arra, hogy a Pp.366.§-ának megfelelően a végrehajtás megszüntetése iránti pert csak a végrehajtást kérő ellen lehet megindítani, nincsen eljárásjogi lehetőség az alperes jogelődjének perbevonására. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését.

A felperesek felülvizsgálati kérelmét elbíráló Kúria a jogerős végzést, valamint az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította.
Végzésének indokolásában kifejtette: az adós a Pp.369.§ a) pontja szerinti végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perben vitathatja, hogy a végrehajtandó követelés érvényesen létrejött-e, amely esetben a bíróság lényegében ugyanazokat a kérdéseket vizsgálhatja, mint az adott szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló perben.
A végrehajtás megszüntetésére (korlátozására) irányuló perben azonban a felperesek igénye az ellenük indult végrehajtások megszüntetésére irányul, amelynek megfelelően a végrehajtási pert tárgyaló bíróság nem nyilváníthatja érvénytelennek a jogügyletet. Ítéletének rendelkező részében nem állapíthatja meg annak érvénytelenségét, indokolásában az érvénytelenségre mint a megszüntetés indokára utalhat és ha a kereset alapos, „csupán” a végrehajtás megszüntetéséről (korlátozásáról) rendelkezhet.
Mindebből az is következik, hogy a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránti perben – az  érvényesített jog különbözősége folytán – a végrehajtási eljárás ügyfeleinek kell perben állniuk, nem pedig a szerződő feleknek.

Budapest, 2015. január 6.

A Kúria Sajtótitkársága