Tájékoztató munkabér és egyéb anyagi juttatás tárgyában hozott döntésről

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. január 9.

A Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.713/2017. számú ügyben hozott határozatot.
A felperes házastársa az alperesnél 2014. januárjától a világosítók vezetője volt. A kötelező munkavédelmi oktatásokon részt vett. A felperes házastársa halálos kimenetelű balesetet szenvedett el 2014. december 15-én munkavégzés közben. A felperes keresetében vagyoni kártérítés, költségpótló járadék, keresetveszteségi járadék, sérelemdíj és kamataik megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes és az alperesi beavatkozó a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és megállapította az alperes kártérítési felelősségének fennállását. Alperes felülvizsgálati kérelme a közbenső ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítélet helybenhagyására, alperesi beavatkozóé a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasításra, a felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős közbenső ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelmek megalapozottak. Az eljáró bíróságok az Mt. 166. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kárfelelősség alóli mentesülési okra vonatkozóan eltérő döntést hoztak. Az Mt. 166. § (2) bekezdés első mondata alapján a munkáltatónak kell a kárfelelősség alóli mentesülési okokat bizonyítania, így azt is, hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.  Alperes alappal hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében a Pp. 206. § (1) bekezdésének megsértésére. A törvényszék ugyanis a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével úgy állapította meg a tényállást, hogy az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményekre vonatkozó tények bizonyítatlanságát az alperes hátrányára értékelte, elzárta őt a bizonyítás lehetőségétől. Ezért a felülvizsgálati kérelmek megalapozottan hivatkoztak a Pp. 177. § (1) bekezdésének megsértésére, figyelemmel arra, hogy az alperes munka- és balesetvédelmi szakértő perbevonását kérte, mely indítványához az alperesi beavatkozó is csatlakozott. A törvényszék helyesen állapította meg, hogy a baleset pontos körülményei a per eddigi adatai alapján nem állapíthatók meg. A bíróságok következtetése a baleseti körülmények rekonstruálása nélkül és különleges szakértelmük hiányában nem megalapozott. A törvényszék szerint az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítottság hiányában állapította meg, hogy a sérült úgy mászott fel a létrára, hogy az nem volt szabályosan kinyitva, és nem gondoskodott a létra biztosításáról. A bizonyítatlanságot azonban úgy értékelte az alperes terhére, hogy az alperes által megtett és az elsőfokú ítélet szerint elutasított szakértői bizonyításra vonatkozó indítványt figyelmen kívül hagyta annak ellenére, hogy ítéletében a baleset körülményeinek rekonstruálásához rendelkezésre álló adatokat, technikai eszközöket nem találta megfelelőnek ahhoz, hogy a baleset előzményeit és konkrét folyamatát, kiváltó okait aggálytalanul megállapíthassa. A fentiek szerint a bizonyítási eljárás kiegészítése szükséges, ezért a Kúria a jogerős közbenső ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította a Pp. 275. § (4) bekezdés alapján.

Budapest, 2019. január 9.

A Kúria Sajtótikársága