A közérdekű kereset indítására jogosult Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (felperes) az egyenlő bánásmód megsértése miatt indított személyiségi jogi pert a Kaposvári Megyei Jogú Város Önkormányzat (alperes) ellen.
Azt kérte megállapítani, hogy az alperes fenntartásában működő Pécsi utcai Általános Iskolában a gyerekeket a 2003/2004-es tanévtől a meglévő rendszer fenntartásával jogellenesen elkülönítik a nem cigányoktól, és az így elkülönített cigánygyerekeknek alacsonyabb színvonalú oktatást biztosítanak, mint a fenntartásukban lévő többi általános iskolában.
Kérte az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására és a jogsértő helyzet megszüntetésére. Mégpedig úgy, hogy a Pécsi utcai Általános Iskolába járó cigánygyermekeket az alperes fenntartásában működő iskolák között osszák szét és integrálják.
A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla részben megváltoztatva a Somogy megyei Bíróság ítéletét, a jogellenes elkülönítést és ezzel az egyenlő bánásmód követelményének megsértését megállapította, mellőzte az első fokú ítéletből a közvetett hátrányos megkülönböztetés megállapítását, és a jogsértés abbahagyása mellett az alperest a jogsértés megszüntetésére kötelezte.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a közvetlen hátrányos megkülönböztetés megállapítását és a sérelmes helyzet megszüntetésére kötelezés mellett, annak konkrét, a keresetben meghatározott módjának az előírását is.
Az alperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a jogellenes elkülönítés megállapítására és az ezzel kapcsolatban alkalmazott szankciók (abbahagyásra és a sérelmes helyzet megszüntetésére kötelezés) alkalmazására vonatkozó kereset elutasítását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a 2010. november 24-én meghozott ítéletében a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte, az első fokú bíróság ítéletét részben helyben hagyta, egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Egyetértett az eljárt bíróságok álláspontjával abban, hogy bár az iskola felvételi körzetében az elvándorlások folytán túlnyomórészt a cigány etnikumhoz tartozó emberek élnek, ezáltal az iskolában a cigány származású tanulók aránya is magas, de az önkormányzat a fenntartóiirányítói tevékenysége körében az un. spontán szegregáció ellen is köteles lett volna fellépni. Ennek elmulasztása a jogellenes elkülönítést önmagában megvalósítja.
Az iskolában az alacsonyabb színvonalon nyújtott oktatás megállapítására irányuló igény előterjesztésére a jogszabályok nem biztosítanak lehetőséget, a felperes nem jelölte meg azt a bánásmódot vagy rendelkezést sem, amely a közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés megállapíthatóságának feltétele lenne, ezért a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság a keresetet alakilag és tartalmilag is jogszabálysértés nélkül utasította el.
A Legfelsőbb Bíróság teljesíthetetlennek tartotta a felperesnek azt a kereseti kérelmét, hogy kötelezze az alperest a sérelmes helyzet oly módon való megszüntetésére, hogy az iskolában tanuló cigány etnikumhoz tartozó gyermekeket a város többi iskolájába ossza szét.
A kialakult szegregáció megszüntetésére általánosságban az olyan rendelkezés, hogy a bíróság rendelje el a gyermekek szétosztását a város más iskoláiba, nyilvánvalóan nem hozható. Az ilyen rendelkezés egyrészt bírósági úton nem végrehajtható, másrészt beláthatatlan következményekkel járna annak teljesítése. Miután a felperes a szegregáció konkrét megszüntetésének a személyiségi jogi per keretein belül érvényesíthető, reális, végrehajtható módját nem határozta meg és erre vonatkozóan teljesíthető, határozott kérelmet nem terjesztett elő, a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság e kereseti kérelmet elutasító rendelkezését.
Budapest, 2010. november 24.
Legfelsőbb Bíróság Sajtótitkárság