Tájékoztató a Kúria tárgyaláson meghozott Mfv.II.10.367/2017/6. számú határozatáról megállapodás érvénytelenségének megállapítása és nem vagyoni kártérítés megfizetése tárgyában

Dátum

A felperes 2011. február 28-ától állt kormánytisztviselői jogviszonyban az alperessel a Pénzügyi Főosztály főosztályvezetőjeként. A munkáltató 2012. augusztus 31-én akként módosította kinevezését, hogy a munkavégzés helyeként a Pénzügyi Osztályt, munkaköreként pedig a pénzügyi referens munkakört jelölte meg. A felperes a kinevezés módosítását követően kérte a jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését, melynek a munkáltató arra hivatkozással nem adott helyt, hogy a felperes e kérelmét a jogszabályban rögzített határidőn túl nyújtotta be.
Az alperes 2012. október 17-étől 2012. december 19-éig átirányította a felperest a Pénzügyi Osztály munkahelyről a Munkaügyi Központ Pénzügyi és Számviteli Osztály munkahelyre pénzügyi ügyintéző munkakör ellátására, mely intézkedését 2012. október 16-án hatályon kívül helyezte. Ezt követően 2012. október 24-étől 2012. december 21-éig a Pénzügyi Osztály munkahelyről a Munkaügyi Központ Pénzügyi és Számviteli Osztály munkahelyre irányította át a felperest, az intézkedés azonban a felperes munkakörét nem tartalmazta.
Az alperes biztonsági vezetője 2012. október 19-én korlátozta a felperes hivatalba történő belépési jogát. Tájékoztatta a portaszolgálatot, hogy a felperes az utolsó munkanapját 2012. október 19-én tölti a törzshivatalnál és ezt követően csak külön engedéllyel és kísérettel léphet be az épületbe. A biztonsági vezető az intézkedéshez mellékelte a felperes arcképes fényképét, amit kihelyeztek a portaszolgálat helyiségében. A főosztályvezetői munkakörből történő átirányítást követően a felperes nem léphetett be irodájába, az ott lévő személyes tárgyait nem vehette magához.
A peres felek 2013. február 5-én közös megegyezéssel megszüntették a közöttük fennálló kormánytisztviselői jogviszonyt.

A felperes módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a 2012. október 16-án kelt átirányítás kormányzati szolgálati jogviszonyban elnevezésű munkáltatói intézkedés rendeltetésellenes, kártérítés fizetésére kérte kötelezni az alperest. Másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy a 2013. február 5-én kelt megállapodás érvénytelen, mivel azt kényszer, fenyegetés hatására írta alá. Harmadlagosan 2.000.000 forint nem vagyoni kára megfizetésére kérte kötelezni az alperest a képmásához fűződő jogának és emberi méltóságának megsértése miatt.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes költségekben való marasztalását kérte.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította és kötelezte perköltség megfizetésére.

A peres felek fellebbezése folytán eljárt törvényszék részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekintette, azt nem fellebbezett részében nem érintette, fellebbezett részében helybenhagyta és kötelezte a felperest másodfokú perköltség megfizetésére.

Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a törvényszék részítéletének felülvizsgálattal érintett rendelkezését hatályában fenntartotta, egyebekben azt nem érintette.

A Kúria indokolásában kiemelte, hogy a Kttv. 180. §-a felsorolja azt, hogy az alapnyilvántartásba – melynek részét képezi a kormánytisztviselő fényképe is – az eljárásban indokolt mértékig ki jogosult betekinteni, illetőleg abból adatokat átvenni. Nem tartozik e körbe sem a munkáltató biztonsági vezetője, sem a portaszolgálat munkatársai. Ennek megfelelően a munkáltató a felperes személyiségi jogát megsértve jogosulatlanul használta fel a fényképét, s emberi méltóságát sértve helyezte el azt a portaszolgálaton, amely cselekmény egyben alkalmas volt arra is, hogy sértse a felperes jóhírnevét. Helytállóan hivatkozott a törvényszék ítéletében arra, hogy az Alaptörvény II. cikke szerint az emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. Az alperes azon magatartásával, hogy megfelelő indok nélkül nem biztosította a felperes számára azt, hogy hozzáférjen saját személyes tárgyaihoz, melyekhez azok anyagi értékén túl érzelmileg is kötődött, alkalmas volt arra, hogy sértse a felperes emberi méltóságát.

Budapest, 2018. február 7.

A Kúria Sajtótitkársága