Az elsőfokú bíróság – a másodfokú bíróság által helybenhagyott – végzésével megállapította, hogy a kérelmező által kezdeményezett 2022. március 10. napjának 00 óra 00 percétől kezdődően meghirdetett határozatlan idejű sztrájk megtartása jogszerű.
A kérelmezett felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásnak a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján csak a Sztrájktv. 3. § (1) bekezdés d) pontjával összefüggésben hozott döntés jogszerűsége volt a tárgya [Pp. 423. § (1) bekezdés].
A másodfokú bíróság a Megállapodás és az Egységes Bérmegállapodás rendelkezései jogszabályoknak megfelelő értelmezésével jutott arra a következtetésre, hogy a kérelmezett munkáltató és annak munkavállalói vonatkozásában kizárólag a 2022-2023. évekre született kollektív erejű bérmegállapodás. A Megállapodásban foglaltakat kérelmezettnél nem a kollektív erejű megállapodásnak minősülése, hanem a tulajdonos kötelezettségvállalása (Mt. 16. §) alapján hajtották végre, ezért az nem minősül a jelen nemperes eljárás feleinek, azaz a kérelmezőnek és a kérelmezettnek egyező akaratából történő teljesedésbe menésnek, a Megállapodásnak ugyanis nem voltak alanyai. Az sem állapítható meg, hogy közöttük szóban jött volna létre megállapodás, erre a felek a nemperes eljárásban nyilatkozatot nem tettek. Mindezekre tekintettel az alakilag érvénytelen jognyilatkozatok orvoslásáról rendelkező Mt. 22. § (4) bekezdés második mondata nem alkalmazható, a kérelmezett erre vonatkozó érvelése megalapozatlan.
A (2022. január 17-ei) Egységes Bérmegállapodás a 2021. évre nem állapított meg jogot és kötelezettséget, csak rögzítette, hogy a Megállapodásnak 2021. évre vonatkozóan a végrehajtása megtörtént. A (2021. június 25-ei) Megállapodás pedig csak a tulajdonosnál minősül kollektív erejű megállapodásnak az azt aláírók szerint. A másodfokú bíróság az Mt. 279. § (5) bekezdés jogszerű alkalmazásával rögzítette, hogy kollektív szerződés (adott esetben a kollektív erejű Egységes Bérmegállapodás) hatályba lépése előtti időszakra jogot, kötelezettség nem állapíthat meg. A Sztrájktv. 3. § (1) bekezdés d) pontja szerint a sztrájk akkor jogellenes, ha kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt történik. E rendelkezést nem sértette meg a másodfokú bíróság, a sztrájk jogellenessége szempontjából nem csupán a kollektív szerződés hatályban létének van jelentősége, hanem annak is, hogy az abban rögzített megállapodás megváltoztatására irányuljon. A kérelmező követelése a 2021. évre vonatkozó bérkövetelés, amelyre vonatkozóan a fentebb kifejtettek szerint a kérelmezettnél nincs hatályban kollektív szerződéses megállapodás. A kérelmezettnél hatályban lévő, a 2022-2023. évekre született kollektív erejű Egységes Bérmegállapodás nem zárja ki, hogy a kérelmező a 2021. évi bérkövetelésre meghirdetett sztrájkot tartson függetlenül attól, hogy annak eredményessége esetén a kifizetésre csak 2022. évben kerülhetne sor leghamarabb. A bérkövetelés számítási alapja ugyanis a meghirdetettek szerint az átlagbérek 2020/2021. évi alakulása és a 2021. évi infláció tény és éves várható értéke.
Budapest, 2022. március 9.
A Kúria Kommunikációs Osztálya