Az alperesek mint a felperes pénzkezeléssel megbízott munkavállalói egy, az 1990-es évek közepén keletkezett pénztárhiány fedezésére fiktív hitelt folyósítottak. Annak érdekében, hogy a fiktív hitelben szereplő összeg utóbb megtérüljön, az alperesek újabb fiktív hitelszerződéseket létesítettek. Amikor a hiány fedezésére már ezek az összegek sem voltak elegendőek, az ügyfelek betétjeit kezdték feltörni és az abban lévő pénzösszegeket irányították át a fiktív hitelállomány fedezésére abból a célból, hogy az egységnek az a tulajdonsága, hogy a hitelek megfizetése zavartalan, megmaradjon.
A 2011. évben lefolytatott ellenőrzést követően – amelynek során az alperesek elismerték a fiktív hitelek folyósítását, továbbá a betétek feltörését – a felperes az alperesek munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntette. Az ügyben indult büntetőeljárás során a bíróság az alperesek bűnösségét társtettesként folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében, és társtettesként folytatólagosan elkövetett magánokirat hamisítás vétségében állapította meg.
A felperes a keresetében 320.770.971 forint és ezen összeg kamatainak megfizetésére kérte az alperesek egyetemleges kötelezését. Keresetét a büntetőeljárás megállapítására és az ezen eljárásban kirendelt igazságügyi könyvszakértő által kimunkált hiányra alapította.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint magatartásukkal szabálytalan pénzkezelést valósítottak meg, amely csupán virtuális pénzmozgást eredményezett, a felperesnél azonban tényleges kár nem keletkezett, mivel őhozzájuk – bizonyítottan – a hitelösszegek nem kerültek, pénzt nem vettek fel, ezt a büntetőeljárásban sem bizonyították.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint az eljárás adatai alapján nem voltak meghatározható az a kezdő összeg, a legelső hiány, amely az egész folyamatot elindította, így a kár összegének bizonyítatlanságát a felperesnek kell viselnie.
A peres felek fellebbezése alapján eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alpereseket 299.541.426 forint és ezen összeg kamatainak egyetemlegesen történő megfizetésére. Álláspontja szerint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 169. §-a szerinti teljes anyagi felelősség alapján a fiktív hitelezésekből és a betétfeltörésekből a 2010. évi záráskor fennálló hiány összegéért az alperesek a teljes kártérítési felelősség alapján helytállni tartoznak.
Az alperesek felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és az alábbi elvi kérdésben döntött:
A pénzintézet pénzkezeléssel megbízott munkavállalója az Mt. 169.§-a alapján vétkességére tekintet nélkül köteles megtéríteni a munkáltatónál keletkezett hiány összegét. A jogszabályi rendelkezés a megőrzési felelősség körében a kár összegét a bekövetkezett hiánnyal azonosítja, amelynek összege egy adott időpontban pontosan megállapítható. Nincs jelentősége, ha nem lehet bizonyítani, hogy a bűncselekménnyel összefüggő hiányzó pénzösszegek hová kerültek, önmagában a hiány alapján a felelősség fennáll.
Budapest, 2016. július 13.
A Kúria Sajtótitkársága