A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az ügyvezető igazgató alperes munkavállaló részt vett egy szövetség nagyvállalkozói tagozatának ülésén, ahol a jelenlévőket tájékoztatta a kereskedelmi partnereinél alkalmazott áremelések mértékéról és időpontjáról. Az ülésen történtekkel összefüggésben a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa eljárást indított és megállapította, hogy a felperesi gazdasági társaság a gazdasági versenyt korlátozó magatartás tilalmába ütköző módon járt el, ezért vele szemben 7.200.000 forint bírságot szabott ki. A közigazgatási határozat ellen előterjesztett keresetet az eljárt bíróságok elutasították, a felperes 2010. szeptember 10-én a kiszabott bírságot átutalta.
A felperes munkáltató az eredménytelen fizetési felszólítást követően előterjesztett keresetében 7.200.000 forint és ezen összeg kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság a megismételt eljárást követően a felperes keresetét elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest 7.200.000 forint, valamint ezen összeg kamatainak megfizetésére.
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és az alábbi elvi kérdésben döntött:
Az ügyvezető kártérítési felelőssége a perben irányadó szabályok szerint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 192/A.§ (1) bekezdése, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339.§ (1) bekezdése és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 30.§ (2) bekezdése alapján fennállt. Minthogy az ügyvezető igazgató aktív, az áremeléseket a versenytársakkal közlő jogszabálysértő nyilatkozata alapján került sor a munkáltató marasztalására, a kiszabott bírságösszeg kártérítés jogcímén történő követelése megalapozott, mert nem az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal járt el.
Budapest, 2015. június 10.
A Kúria Sajtótitkársága