A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a 2009. május 26-tól rendszergazda munkakörben az alperes alkalmazásában álló felperes munkaszerződését a felek 2010. december 1-jén kiegészítették és versenyjogi megállapodást kötöttek. A megállapodásban a felperes vállalta, hogy a munkaviszonya bármilyen jogcímen történő megszüntetése esetén 12 hónapig nem helyezkedik el a munkáltatóéval azonos tevékenységet folytató cégnél, amelynek ellenértékeként a munkáltató a személyi alapbér összegét havi 21.700 forint összeggel megemelte. A tilalmi kötelezettség megszegése esetén a felperes hat havi átlagkeresetének megfelelő egy összegű kártérítés megfizetésére volt köteles. A peres felek 2013. január 3-án a 2012. évi I. törvény hatálybalépésére tekintettel a munkaszerződést aktualizálták. A szerződésmódosítás változatlanul tartalmazta a versenytilalmi megállapodást, ellentételezésként soron kívüli béremelésre utalt, a felperes alapbérét azonban a korábbi szerződésmódosításban foglalt emeléssel állapította meg.
Az alperes a felperes munkaviszonyát 2013. június 19-én felmondással megszüntette. Az intézkedés indokolásában a tulajdonos által meghatározott szakmai követelmények – végzettségek és képesítések – bemutatásának hiányára, valamint átszervezésre és létszámleépítésre hivatkozott.
A felperes a keresetében a felmondás jogellenességének megállapítását és jogkövetkezményként az alperes kártérítés megfizetésére történő kötelezését, továbbá a versenytilalmi megállapodás feltűnő értékaránytalansága okán 1.209.000 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperest a felmondás jogellenessége alapján kártérítés és a versenytilalmi megállapodás ellentételezése jogcímén további 1.209.000 forint megfizetésére kötelezte.
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet abban a részében, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletét a versenytilalmi megállapodás ellentételezése körében megváltoztatta és az alperest 1.209.000 forint megfizetésére kötelezte, hatályon kívül helyezte és e körben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Kúria az alábbi elvi kérdésekben döntött:
- A felmondás indoka a felmondás közlését követően nem egészíthető ki ezért a létszámcsökkentéssel indokolt felmondás nem valós és okszerű amennyiben a munkáltató a felmondást megelőzően a felperes munkakörére új munkavállalót vett fel.
- Amennyiben a bíróság feltűnő értékaránytalanság miatt megállapítja a versenytilalmi megállapodás semmisségét, a munkaviszony megszűnését követően a jogkövetkezmény nem az érvénytelenséget eredményező ok kiküszöbölése, hanem az, hogy a munkavállalót nem kötik a megállapodásban foglaltak és a munkáltató a megállapodásban foglaltak megsértésére hivatkozva a munkavállalóval szemben igényt nem érvényesíthet.
Budapest, 2015. december 2.
A Kúria Sajtótitkársága