A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes határozatlan idejű számlázó pénztáros munkakörben fennállt munkaviszonyát az alperes felmondással megszüntette. Intézkedése indokolásában szervezeti átalakításra és átszervezésre hivatkozott. Rögzítette, hogy a termelési mennyiség jelentős csökkenése miatt a munkáltató a felperes foglalkoztatásának helyén egy fővel csökkenti a számlázó pénztáros munkakörök számát.
A Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága a felperes igénybejelentése alapján 37 év 338 nap szolgálati időt állapított meg, amelynek alapján nyugellátás megállapítására nem került sor.
A felperes módosított keresetében a felmondás hatályon kívül helyezését és a jogkövetkezmények alkalmazását kérte, másodlagosan további három havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy a felmondásra az ún. védett korban került sor.
Az elsőfokú bíróság a per főtárgya tekintetében a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes bizonyította a felperes munkakörének megszüntetését, ennek a munkáltató működése és gazdálkodása szempontjából való célszerűségét, indokoltságát pedig a bíróság az irányadó bírói gyakorlat alapján nem vizsgálhatta. Megalapozatlannak ítélte az ún. védett korra történő hivatkozást, mert az csak a rendes öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző öt éven belül illetné meg a felperest a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 77. § (4) bekezdése c) pontja alapján.
A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta, nem fellebbezett részét nem érintette.
A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta és az alábbi elvi kérdésben döntött:
Az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. § (2a) bekezdése az életkortól függetlenül teljes öregségi nyugdíj igénybevételére ad lehetőséget azon nők számára, akik a 40 év jogosultsági időt elérték. Ez nem azonos a felperesre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárral és nem teszi lehetővé az ettől eltérő, a 40 év jogosultsági idő figyelembevételét a munkaviszonyban biztosított kedvezmények szempontjából. A 40 év jogosultsági idő elérésén alapuló öregségi nyugdíj független a Tny.-ben meghatározott nyugdíjkorhatártól, a többlet-végkielégítés ez utóbbihoz kapcsolódik.
Budapest, 2015. július 7.
A Kúria Sajtótitkársága