A felperes 1988-tól 1990. évig tanácselnök, majd 1990-től 2010. október 3-áig polgármester volt az alperesi önkormányzatnál. A felperes a képviselő-testülettől, illetve az ügyrendi bizottságtól szabadságot nem kért, annak igénybevételét csupán bejelentette. A polgármesteri tisztségének ellátása alatt a teljes szabadságát nem vette igénybe.
A felperes a keresetében 2006 évtől kezdődően ki nem adott 88 nap szabadságmegváltás jogcímén 1.930.427 forint és ezen összeg kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes kereseti kérelmét elutasította, amely ítéletet a felperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria végzésével a törvényszék ítéletét az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Végzésének indokolásában megállapította, hogy a perben nem merült fel adat arra, hogy a felperes szándékos magatartásával akadályozta volna a képviselő-testületet, illetve a nevében eljáró ügyrendi bizottságot, hogy vele szemben a szabadság kiadásával kapcsolatos munkáltatói jogokat jogszerűen gyakorolhassa. Iránymutatása szerint a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak tisztáznia kell a felperest megillető, de ki nem adott, illetve meg nem váltott szabadságnapok számát és ennek ismeretében kell dönteni a felperes kereseti kérelmének összegszerűségéről.
A megismételt eljárást követően az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasította. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján arra a megállapításra jutott, hogy a felperes a szabadságának kivételével kapcsolatban nem tanúsított alkotó együttműködést a munkatársaival, amikor a tárgyévben neki járó szabadságot nem vette ki teljes terjedelemben. Azt is szándékos magatartásként értékelte, hogy elhallgatta a testület elől, hogy szabadságát milyen módon és milyen mértékben vette ki. Ennek következtében a szabadságmegváltás iránti igénye megalapozatlan volt.
A felperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest 1.041.655 forint és ezen összeg kamatainak megfizetésére, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A törvényszék a Kúria végzésében foglalt iránymutatásra tekintettel megállapította, hogy a felperes felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolta. Az a körülmény, hogy a polgármesteri jogviszony megszűnéséig a felperes szabadságát teljes mértékben nem adták ki, nem volt felróható a számára. Az elsőfokú bíróság érvelésével szemben arra a megállapításra jutott, hogy a megismételt eljárás adatai és tényei ismeretében sem volt megállapítható, hogy a felperes szándékos magatartásával akadályozta a képviselő-testületet a szabadság kiadásában.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalával a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes szándékos magatartásával akadályozta az ügyrendi bizottságot a szabadság kiadásával kapcsolatos jogok jogszerű gyakorlásában. Elhallgatta a testület, illetve az ügyrendi bizottság előtt, hogy a szabadságát nem teljes mértékben vette ki, ezzel megsértette a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. § (1) bekezdésében foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, továbbá magatartása megakadályozta, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója az Mt. 134. §-ában foglaltakat betartva kiadhassa a szabadságát.
A Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta és a nagy terjedelmű iratanyag alapján az alábbi az alábbi kérdésben döntött.
A polgármester tekintetében a képviselő-testület, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója a köteles a szabadság nyilvántartására és annak kiadására, amely – függetlenül a jogviszony sajátos jellegétől – egy kezdeményező magatartást feltételez a részéről. Az a gyakorlat, amely szerint a felperes a szabadsága kivételét önállóan intézi, nem zárja el az alperest attól, hogy e körben ellenőrzési és szabadságkiadási jogosultságát gyakorolja. Ezt meghiúsító szándékos felperesi magatartás hiányában a polgármester felperest a szabadságmegváltás megilleti.
Budapest, 2016. január 27.
a Kúria Sajtótitkársága