Mfv.I.10.578/2014
A felperes 2009. november 2-ától 2009. december 18-áig szóló határozott időtartamú munkaviszonyt létesített az alperessel betonelem-gyártó munkakörben.
A felperes a keresetében a 2009. december 15-én elszenvedett munkahelyi balesettel összefüggő vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítését kérte. Jövedelempótló járadékként 2011. január 18-ától havi 430.500 forint kártérítés megfizetését igényelte. Az elsőfokú bíróság 2012. február 23-án jogerőre emelkedett közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes a 2009. december 15-én felperest ért munkahelyi balesetből eredő kárért teljes mértékben felelős. 65. számú ítéletével kötelezte az alperest 997.469 forint vagyoni kártérítés és kamata, 2.481.801 forint jövedelempótló kártérítés és ennek kamata, 2014. február 1-jétől a tárgyhót követő hónap 10-éig havi 9.690 forint kártérítési járadék, valamint 4.000.000 forint és kamatai megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felek fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alaptalan.
A felperes felülvizsgálati érvelése szerint a jövőre nézve a keresetpótló járadékot általános kártérítésként kérte megállapítani. Általános kárt a károsult bevételtől elesése is megalapozhat, de ilyenkor a kár összegét a bíróság mérlegeléssel határozhatja meg. A törvény értelmében az ilyen kártérítés célja a teljes anyagi kárpótlás biztosítása, tehát az összeg meghatározásánál mérlegelni kell mindazokat a körülményeket, amelyek alapján az esetleges bevétel valós összege megállapítható. E körben az eljáró bíróságok helytállóan mérlegelték a felperes szakképesítését, életkorát az alperesnél létesített munkaviszonyt megelőzően rendszeresen elért jövedelmét, és bizonyossággal határos valószínűséggel okszerűen állapították meg, hogy a felperes a balesete hiányában munkavégzés útján legalább az alperesi munkaviszony létesítését megelőző 3 évben átlagosan elért összegnek megfelelő rendszeres jövedelmet szerzett volna. Az alperes által általános kártérítési járadékként fizetendő összegre pedig jogszerűen számította be a felperes oldalán megtérült jövedelmeket (Mt. 182. §).
Az alperesnél rövid időtartamra kötött munkaszerződés lejártára tekintettel az alperesnél a balesetig elért jövedelmet az eljáró bíróság okszerű indokolással hagyta figyelmen kívül, és jogszerűen nem az Mt. 179. § (1) bekezdése szerinti Mt. 152. §-ban foglalt átlagkereset számítási szabályok alapján döntött a felperes jövedelempótló kártérítési igényéről (EBH.2002.789.III.).
A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdés szerint hatályában fenntartotta a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben.
Budapest, 2015. május 12.
A Kúria Sajtótitkársága