Mfv.I.10.580/2014.
A felperes a B. Bíróságon állt szolgálati jogviszonyban 2012. június 30-áig bíróként. Szolgálati jogviszonyának megszűnésekor a B. Bíróság elnöki tisztségét töltötte be, megbízatásának időtartama 2014. június 30-áig szólt.
A Köztársasági Elnök a 2012. március 29-én kelt határozatával a felső korhatár elérésére hivatkozással a felperest 2012. június 30-ával bírói tisztségéből felmentette a 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 90.§. ha) pontja alapján.
Az elsőfokú bíróság 2013. március 4-én jogerőre emelkedett ítéletével megállapította, hogy a felperes szolgálati jogviszonyának megszüntetése jogellenes volt, és kötelezte a munkáltatót, hogy tizenöt napon belül intézkedjen az OBH Elnöke és a Köztársasági Elnök felé a 2012. július 1-jétől történő bírói tisztségébe visszahelyezése, határozatlan idejű kinevezése tárgyában.
2013. június 18-án átutalták a felperes részére a 2013. március 4-éig járó elmaradt munkabére, vezetői pótléka és az átalánykártérítés összegét.
A felperes a keresetében kérte az alperes kötelezését vezetői pótlékának, további elmaradt illetményének a megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a felperes javára 2013. március 5-étől 2013. április 30-áig járó elmaradt „munkabér” megfizetésére. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította.
A felperes felülvizsgálati kérelme alapos.
Alappal hivatkozott a felperes eljárási szabálysértésként a Pp. 146. § (1) bekezdése és a 215. §-a megsértésére.
A töretlen bírói gyakorlat szerint a bíróság csak az összeg (mennyiség) tekintetében van kötve a kereseti kérelemhez, vagyis összegben, értékben nem ítélhet meg többet, mint amennyire a kereseti kérelem irányult (Pp. 215. §). A követelésnek a keresetben megjelölt jogcíme azonban nem képezi a döntés korlátját. Amennyiben a követelést támasztó fél által előadott tények valónak bizonyulnak, és a kereseti követelést megalapozzák, akkor a jogcím helytelen megnevezése miatt a kereseti követelés nem utasítható el. A kereseti kérelemhez kötöttség nem jelent egyúttal jogcímhez kötöttséget is: a bíróság feladata a kereseti kérelem alapjául szolgáló jogviszony elbírálása, és a döntést nem akadályozhatja meg az, hogy a felperes a követelésének a jogcímét tévesen jelölte meg (BH.1997.530., EBH.2004.1143.).
Az elsőfokú bíróság elmaradt munkabér címén, a Bjt. 232/J. § (2) és (5) bekezdése együttes értelmezésével ítélte meg a felperesnek a 898.514 forintot. Álláspontja szerint 2013. április 30-áig a felperes bírói szolgálati jogviszonya folyamatosan fennállt. Az elsőfokú bíróság tehát a fenti eseti döntésekben kifejtett jogelvet alkalmazva nem a felperes által megjelölt jogcímre (kártérítés) alapította döntését.
Alaptalan az alperes érvelése, miszerint a Bjt. 232/J. § (6) bekezdése szerinti feltételek hiányában a felperes kárként nem igényelheti a 898.514 forintot. Ezen feltételek vizsgálatára ugyanis az eljáró bíróságok részéről érdemben nem került sor. Arról ugyan a felperes a Bjt. 232/J. § (5) bekezdésében foglalt nyilatkozat megtételével valóban lemondott, hogy az ítélet meghozatalát megelőző, és az azt követő időszak vonatkozásában ismételten kinevezzék, de az őt esetlegesen ért kárai megtérítéséről nem.
A Bjt. 232/J. § (6) bekezdése nem a kárigény érvényesítésének lehetőségét, hanem annak összegét érintően tartalmaz korlátozást. A perben rendelkezésre álló adatok alapján azonban nem állapítható meg, hogy a Bjt. 232/J. § (6) bekezdésére tekintettel – figyelemmel az alperes által teljesített kifizetésekre is – a felperes igénye a 898.514 forint iránt megalapozott-e. Ezért a Kúria a jogerős ítéletnek az erről hozott elutasító rendelkezését az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot ennek kártérítési jogcímen előterjesztett igényként történő elbírálás érdekében új eljárásra és új határozat hozatalára utasította tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság a 898.514 forintot más jogcímen, más jogszabályi rendelkezések [Bjt. 232/J. § (2) és (5) bekezdés] alapján bírálta el.
A megismételt eljárásban figyelemmel kell lenni az alábbiakra:
A bírói szolgálati jogviszony - még ha azt egy jogellenes megszüntetést követően kell is helyreállítani – kinevezéssel létesül, az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdés, Bjt. 3. § (1) bekezdés és (4) bekezdés alapján. A bíró tisztségébe történő visszahelyezése esetén a kinevezési eljárási rendre vonatkozóan utalást a „felmentést megelőző kinevezés szerinti” kifejezés ad, melyből következően a pályázati eljárás lefolytatása nélkül, de a kinevezési rendre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, vagyis nem mellőzhető a kinevezési javaslattétel, továbbá annak érdekében a bíró kinevezéséhez szükséges feltételek [így a Bjt. 12. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt hatósági bizonyítvány meglétének] vizsgálata.
Budapest, 2015. április 23.
A Kúria Sajtótitkársága