A felperes 2003. október 10-étől állt az alperes alkalmazásában, 2014. január 1-jétől falugazdász munkakört töltött be. 2015. január 27-én H.S. főfalugazdász V.T.G. jelenlétében közölte a munkáltató felmondását a felperessel. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) 66. §-ának (9) bekezdése alapján az intézkedés indokolást nem tartalmazott, mivel a felperes nyugdíjasnak minősült. A felperes keresetében a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítását kérte. Arra hivatkozott, hogy K.Gy.Á. és Sz.S. a 2015. január 23-án lezajlott beszélgetésen arra utalt, hogy a felperes teljesítménye a többi falugazdászhoz képest alacsony, és álláspontja szerint ez volt a jogviszony megszüntetés valós indoka. Utalt arra is, hogy kizárólag az ő jogviszonyát szüntette meg az alperes, holott más nyugdíjas munkavállalókat is foglalkoztatott. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A felperes a felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem megalapozott. Az Mt. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Helytállóan hivatkoztak az eljáró bíróságok a következetes ítélkezési gyakorlat alapján arra, hogy nem alkotmányellenes az a szabályozás, amely lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy az öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett munkavállaló, továbbá előrehozott öregségi nyugdíjban vagy szolgálati nyugdíjban részesülő munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással indokolás nélkül megszüntesse [11/2001. (IV.12.) AB]. Az, hogy a felperes már alkalmazása idején nyugdíjas volt, nem akadálya, hogy utóbb erre hivatkozással a jogviszonyát megszüntessék (LB.Mfv.I.11.141/2009.). A másodfokú bíróság helyesen fejtette ki, hogy amennyiben a munkáltató a nyugdíjasnak minősülő munkavállalónak indokolás nélkül megszünteti a munkaviszonyát, a jogszabályi felhatalmazásra figyelemmel életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésnek azt nem lehet tekinteni a törvény eltérő rendelkezésére is figyelemmel. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján.
Budapest, 2016. szeptember 26.
A Kúria Sajtótitkársága