A felperes 1974. október 24-étől állt az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában. Fő feladatát az az ingatlanok bérlet útján történő hasznosítása, értékesítése, jogi sorsának rendezése és az ingatlannyilvántartás képezte. A munkáltató 2014. november 10-én felmondás elnevezésű okiratával szüntette meg a felperes jogviszonyát az Mt. 65-70. §-ára tekintettel felmondási idő biztosítása mellett. Indokolása szerint két bérleti szerződés bérleti díját kirívóan alacsony összegben határozta meg. További indok volt, hogy az L. Zrt. által bérelt két ingatlan esetében a bérleti szerződést több évig nem írták alá, így a 2009. április 1-jei bérleti díj megfizetése iránti igényt a felperes mulasztásai és késlekedései miatt már nem lehetett érvényesíteni. A felmondás hivatkozott arra is, hogy a felperes a munkaviszonyból származó kötelezettségeinek és a munkaköri leírásban foglalt feladatainak sorozatosan nem tett eleget, megszegte a jogszabályi rendelkezéseket, ezért az Mt. 65. § (1) bekezdése és 66. § (1) és (2) bekezdése alapján megszüntette a felperes a jogviszonyát. A felperes keresetében a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítását kérte az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazásával. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott.
A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását, indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előző pontokban meghatározott tartalmi követelményekkel [1/2016.(II.15.) PK vélemény 4-6. pont]. A fentiekből következően a felülvizsgálati kérelemnek kizárólag a jogszabálysértés megjelölését és annak részletes indokát tartalmazó érvelése volt vizsgálat tárgyává tehető. Az Mt. 66. § (4) bekezdése alapján nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát a munkáltató felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi, illetőleg egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A másodfokú bíróság helyesen állapította meg a felperes kötelezettségszegését, amely alkalmas volt a jogviszony megszüntetésére az Mt. 78. § (1) bekezdésére figyelemmel. Az alperesnek kötelezettsége lett volna az L. Zrt. által használt két üzlethelyiség esetében a bérleti szerződés megkötése, a díjak behajtása. A felperes által sem vitatottan már 2010-ben értesült arról, hogy a szerződéskötések elmaradtak, a bérleti díj nem folyik be, ennek ellenére elmulasztotta azt rövid időn belül orvosolni.
A védett korú, nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát a munkáltató felmondással megszüntetheti, de – munkakör felajánlási kötelezettség nélkül – csak akkor, ha a munkavállaló bizonyítottan munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi, illetőleg egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi [Mt. 66. § (4) bekezdés, 78. § (1) bekezdés]. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján.
Budapest, 2017. január 10.
A Kúria Sajtótitkársága