Tájékoztató a Kúria Mfv.II.10.471/2015/7. szám alatt a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő besorolása tárgyában hozott döntéséről

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2016. március 8.

A felperes 2006. november 26-ától állt köztisztviselői jogviszonyban az alperessel pénztáros munkakörben. Kinevezéskor közölte az alperessel, hogy felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és benyújtotta az ezt igazoló Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett oklevél másolatát. Kinevezése szerint a II. besorolási osztályba került besorolásra, és ennek megfelelően állapították meg illetményét. Munkaköri leírásában az adott munkakör ellátására az alperes középfokú iskolai végzettségként érettségi és mérlegképes könyvelői szakmai végzettséget írt elő számára. 2012. október 1-jétől a munkáltató új munkaköri leírást adott a felperesnek, s bár munkaköri megnevezése nem változott, iskolai végzettségként már felsőfokú szakirányú végzettséget írtak elő neki. A felperes keresetet nyújtott be, melyben előadta, hogy foglalkoztatása teljes idejére nem a II., hanem a I. besorolási osztályba kellett volna sorolnia őt a munkáltatónak, figyelemmel arra, hogy már kinevezésekor is felsőfokú végzettséggel rendelkezett, továbbá mérlegképes könyvelői végzettsége felsőfokú szakképesítésnek minősül.
Az alperes a kereset elutasítását kérte figyelemmel arra, hogy a felperes által ellátott pénztáros munkakörhöz a kinevezéshez adott munkaköri leírásban nem írt elő felsőfokú iskolai végzettséget.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a 2012. október 1-jétől módosított munkaköri leírásban az alperes a felperes munkaköre ellátásához már felsőfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget írt elő, ezért őt az I. besorolási osztályba kellett volna sorolni, és a felperes időközben megszűnt jogviszonya megszűnéséig illetmény-különbözet megfizetésére kötelezte az alperest. A 2012. október 1-je előtti időszakra a besorolásra és illetmény-különbözetre vonatkozóan a keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria közbenső ítéletében megállapította, hogy a felperest már kinevezése időpontjától a I. besorolási osztályba kellett volna sorolnia az alperesnek. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 23. §-a szerint a köztisztviselő iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. A besorolási osztályokhoz szükséges iskolai végzettséggel kapcsolatban a Ktv. 42. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőt a I. osztályba kell besorolni. A Ktv. 26. § (2) bekezdése előírása szerint a I. besorolási osztályba történő besoroláshoz nem bármilyen, hanem a köztisztviselő feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettség szükséges. A törvény felhatalmazása alapján rendelkezett a 9/1995.(II.3.) Korm.rendelet a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában az egyes feladatkörökhöz meghatározott szakirányú iskolai végzettségekről és szakképzettségekről. E szerint pénzügyi igazgatási feladatok esetében a I. besorolási osztályban szakirányú iskolai végzettségnek minősül – egyebek mellett – a felsőfokú iskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség.

A köztisztviselő osztályba sorolásának feltételeit együttesen tartalmazza a Ktv. és a 9/1995.(II.3.) Korm. rendelet, így a besoroláshoz mindkét jogszabályban előírt feltételeket meg kell vizsgálni. Egy köztisztviselő besorolása esetén nem annak van jelentősége, hogy a munkáltató milyen végzettséget kíván meg az adott munkakör vonatkozásában, hanem annak, hogy a Korm. rendelet egy adott feladatkör ellátására milyen iskolai végzettséget követel meg, s azzal az érintett köztisztviselő rendelkezik-e. Ennek alapján megállapítható volt, hogy a felperes nem vitatottan már kinevezésekor rendelkezett a Korm. rendeletben előírt felsőfokú végzettséggel, így ettől az időponttól a I. besorolási osztályba kellett volna sorolni a munkáltatónak. A besorolásnál nem bír jelentőséggel az a körülmény, hogy a munkáltató álláspontja szerint az adott munkakör milyen képesítéssel látható el, a törvényben, illetve a Korm. rendeletben rögzített kogens szabályoktól a munkáltató nem térhetett el.

Budapest, 2016. március 8.

A Kúria Sajtótitkársága