A felperes 1985-től állt közszolgálati jogviszonyban az alperessel, illetve jogelődjével. 2010. május 29-én kelt levelében közölte a munkáltatói jogkör gyakorlójával, hogy egy év múlva, 2011. május 31-én tölti be 59. életévét, eléri az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort, így a levele megírásakor hatályos, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) rendelkezései alapján kérte, hogy közszolgálati jogviszonyát egy évvel későbbi hatállyal felmentéssel szüntesse meg a munkáltató, és nyolc hónap felmentési idő figyelembevételével mentesítse őt a munkavégzési kötelezettség alól. Az időközben, 2010. július 6-án hatályba lépett kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) alapján 2010. július 15-én arról tájékoztatta a munkáltató a felperest, hogy közszolgálati jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá alakult át, és e jogszabály értelmében felmentési kérelme idő előttinek minősül, mivel a felmentési idő két hónapra rövidült, és kérése csak 2011 évben válik aktuálissá.
A felperes keresetében azt kifogásolta, hogy a Ktjv. 66. § (2) bekezdésére figyelemmel közszolgálati jogviszonya nem alakult át kormánytisztviselői jogviszonnyá, mivel az új törvény hatályba lépése előtt a jogviszonya megszüntetésére irányuló kérelmet nyújtott be a munkáltatónál, így rá a Ktv. korábbi, kedvezőbb szabályait kell alkalmazni.
Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét, a másodfokú bíróság azonban annak helyt adva további hat hónapi időre járó felmentési időre járó illetmény, és a 40 éves jubileumi jutalom megfizetésére kötelezte az alperest.
A Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Megállapította, hogy nem ütközött jogszabályi rendelkezésbe az alperes azon magatartása, hogy a felperes kérelméről a Ktjv. hatályba lépését követően határozott, és nem döntött röviddel a kérelem benyújtását követően. A jogalkotó az új jogszabály hatályba lépését megelőzően a közszolgálati jogviszony megszüntetésére irányuló és már közölt nyilatkozatok, illetve megállapodások esetén mellőzte a jogviszony átalakulásáról szóló rendelkezést. A perbeli esetben a felmentő intézkedés nem született meg, a felperes nyilatkozata pedig nem tekinthető olyan jogalakító nyilatkozatnak, amely alkalmas lett volna arra, hogy a jogviszony átalakulásának megállapítását mellőzni lehessen. A felperes közszolgálati jogviszonya akkor nem alakult volna át kormánytisztviselői jogviszonnyá, ha a felmentő intézkedés közlésére is sor került volna a Ktjv. hatályba lépése előtt.
Budapest, 2014. november 27.
A Kúria Sajtótitkársága