A közigazgatási szerv igazgatója írásbeli értesítésével fegyelmi eljárást indított az alperes kormánytisztviselővel szemben a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 156. § (1) bekezdése alapján méltatlanságra hivatkozva és a fegyelmi eljárás eredményeként a fegyelmi tanács a kormánytisztviselőt a terhére rótt kötelezettségszegések miatt hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtotta.
A kormánytisztviselő közszolgálati panasza folytán eljárt Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával a közszolgálati panasznak helyt adott és a hivatalvesztést kiszabó fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte. Indokolásában foglaltak szerint a munkáltatói jogkör gyakorlójának a kormánytisztviselő által tanúsított méltatlan magatartás esetén mérlegelés nélkül a Kttv. 63. § (2) bekezdése alapján felmentéssel meg kellett volna szüntetnie a jogviszonyt.
A Döntőbizottság határozatával szemben a felperes munkáltató terjesztett elő keresetet. A közigazgatási és munkaügyi bíróság a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatát megváltoztatta és a fegyelmi tanács hivatalvesztés fegyelmi büntetés határozatát hatályában fenntartotta. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja és 64. §-a, valamint 155. §-a – figyelemmel a Kttv. 76. § (1) és (2) bekezdésére is – eltérő jogintézményeket szabályoz. A kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha a hivatalára méltatlan, míg a kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségek vétkes megsértése esetén a fegyelmi eljárás lefolytatásának lehet helye, melynek eredményeként kiszabott hivatalvesztés a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnését eredményezi a Kttv. 60. § (1) bekezdés i) pontja szerint.
Nem járt el jogellenesen a munkáltató, amikor az alperes kormánytisztviselővel szemben felmerült többszörös kötelezettségszegő magatartás gyanúja miatt annak tisztázása érdekében fegyelmi eljárást rendelt el. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat indokolásában a „méltatlanság” szóhasználatból nem következik a felmentés Kttv. 63.§ (2) bekezdés a) pontjában szabályozott kötelező esete, adott esetben a méltatlanná válásra hivatkozás az alperes terhére rótt kötelezettségszegő magatartások összefoglaló megjelölését jelenti.
A döntés elvi tartalma
Abból, hogy a munkáltató a kormánytisztviselő kötelezettségszegését méltatlanság megállapítására alapot adó magatartás tanúsításaként is értékelheti, nem következik, hogy jogkövetkezményként kizárólag méltatlanná válás jogcímén felmentési kötelezettség áll fenn. Ha a kormánytisztviselő e magatartásával a munkaköri kötelezettségét is vétkesen megszegi, a munkáltató jogszerűen úgy is dönthet, hogy a kormányzati szolgálati viszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése miatt fegyelmi eljárást rendel el és ennek keretében kísérli meg a tényállás pontos feltárását és az összes körülmény mérlegelésével határoz a kormánytisztviselővel szembeni jogkövetkezmények alkalmazásáról. Ez esetben a munkáltatónak azt kell bizonyítania, hogy a kormánytisztviselő a jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegte és nem azt, hogy a kötelezettségszegést is megvalósító méltatlan magatartás az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltatója jóhírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, mely miatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyát a továbbiakban fenntartsa.
Budapest, 2016. október 13.
A Kúria Sajtótitkársága