A felperes 2007. április 2-ától kezdődően létesített szóban munkaviszonyt az akkor egyéni vállalkozóként működő alperessel, aki hajdúszováti nádüzemében nádszövőgép-kezelőként dolgozott, teljesítménybérezésben részesült. 2007. július 1-jén a felperes munkabalesetet szenvedett a szövőgép hibájának elhárítása során, amikor a megállított gépbe a huzal összekötése céljából benyúlt, és a gép tűje a bal tenyerét átszúrta. A felperes a baleset során a bal kéz IV-V. kézközépcsontok nyílt törését, a kisujj hajlító inának és a IV-V. ujjak feszítő inainak részleges metszett sérüléseit, valamint a 8-10. digitalis ér-, idegképletek defektusos és metszett sérülését szenvedte el a kéz lágyrészeinek súlyos fokú roncsolódása mellett. A baleseti sérülés a felperesnél marandó fogyatékosságot okozott: a bal keze részben funkcióját vesztette, az ökölképzés nem kivihető, a kisujj hiányzik, a gyűrűsujj alapperce contracturában a kéz kisizmai sorvadtak, ujjait részben ügyetlenül használja, azok erőtlenek. Részben a természetes okú megbetegedései miatt az össz-egészségkárosodása 40 %-ban, 29 %-os baleseti eredetű munkaképesség-csökkenés határozható meg. 2009. január 1-jétől a felperes munkaképes többek között azzal, hogy a bal kéz teljes funkcióját igénylő munkakörben nem javasolt. A felperes bejelentése folytán a munkavédelmi közigazgatási eljárással összefüggésben az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a perbeli baleset nem minősül munkabalesetnek. A felperes 2010. május 7-én indított keresetet az elsőfokú bíróság előtt a munkabalesetből eredő vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítése iránt. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a felperes javára kártérítés címén 1.215.400 forint, lejárt keresetveszteségi járadék címén 580.506 forint, nem vagyoni kártérítés címén 2.900.000 forint és ezek késedelmi kamatai megfizetésére. Marasztalta továbbá a felperes perköltségében. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest az állam által előlegezett költség és a kereseti illeték megfizetésére. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett részét részben megváltoztatta, az alperes által kártérítés címén fizetendő 1.215.410 forint tőkeösszeget 1.105.410 forintra, nem vagyoni kártérítés címén megítélt 2.900.000 forint tőkeösszeget 1.900.000 forintra leszállította, és az alperes által viselendő elsőfokú perköltség, állam által előlegezett költség és kereseti illeték összegét is mérsékelte. Marasztalta az alperest a felperes fellebbezési költségében és a fellebbezési illetékben. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet „elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezésével az ellenkérelmének történő helyt adást”, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte a felperes perköltségben marasztalása mellett.
A Kúria által a tételesen, eljárási jogszabálysértésként megjelölt Pp. 2. §-ban foglalt, az Alaptörvényben is rögzített tisztességes eljárás követelményének megsértésére történő alperesi hivatkozás volt a perben vizsgálható. Az 1/2016. (II.15.) PK vélemény 4-6. pontjának, a 3025/2016. (II.23.) AB határozat indokolás 19. pontjának, valamint a 34/2014. (XI.14.) AB határozat felhívásával a Kúria kifejtette, ahhoz, hogy a felülvizsgálati eljárásban az alperes kérelmében hivatkozott, az eljárás tisztességét kifogásoló érveléssel érdemben foglalkozni tudjon, a Pp. 275. § (2) bekezdés alapján szükséges lett volna a részéről ezen előadását megalapozó eljárásjogi jogszabályi rendelkezések tételes megjelölése. Így a tisztességes eljárás megsértése körében a tényállás megállapítására, a tanúmeghallgatásra, a fél nyilatkozattételének biztosítására, a bíróság indokolási kötelezettségére, az eljáró bírók elfogultságára vonatkozó Pp. rendelkezések pontos jogszabályhelyi megnevezése. A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta.
A döntés elvi tartalma: A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a fél által előadott, a Pp. 2. §-ára alapított, az eljárás tisztességességét kifogásoló érveléssel akkor foglalkozhat érdemben, ha a fél ezen előadását megalapozó eljárásjogi jogszabályi rendelkezéseket a Pp. 272. § (2) bekezdés alapján is tételesen megjelöli.
Budapest, 2017. április 7.
A Kúria Sajtótitkársága