Tájékoztató a Kúria Kfv.II.39.089/2011/15. számú ügyében hozott ítélet kapcsán

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2012. március 23.

A Kúria ítélete:

A Kúria a Fővárosi Bíróság által hozott 20.K.35.260/2007/56. számú ítéletet hatályában fenntartja.

A tényállás ismertetése:

2007. november 21-én három bejelentett rendezvényt tartottak az Országház körüli területeken. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (továbbiakban: Liga) nevében Gaskó István 2007. november 21-én 15:00-23:00 óra közötti időben a Kossuth tér és az Alkotmány utca területére, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége nevében Kónya Péter ugyanerre a napra 17:00-18:00 óra között az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium előtti parkoló területére, továbbá a Magyar Nemzeti Bizottság 2007. november 15-e és december 15-e közötti időre – meghatározott napokra - 18:30-21:30 között a Vértanúk terére, illetőleg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium árkádok alatti területére jelentett be rendezvényt.

A felperesek a Liga által szervezett rendezvényen vettek részt, melyen közel 4000 ember volt. A rendezvényt a szervezők 19:14-kor befejezettnek nyilvánították. A felperesek tagjai voltak annak kb. 200, később 50 főre csökkent létszámú csoportosulásnak, amely a rendezvény befejezését követően is a Kossuth tér–Alkotmány utca területen maradt.

Az I.r. alperes biztosította a Liga által szervezett demonstrációt. Az I. r. alperes a Liga rendezvényének befejezését követően azt észlelte, hogy a Liga rendezvényén használt fáklyákat – a szervezők által kihelyezett vizes tárolók helyett - több kupacban az aszfalton helyezték el, és abból égő máglyák keletkeztek. Amikor a szervezőknek nem sikerült eloltani a tüzet, a tűzoltókat hívták segítségül. A tűzoltókat 19:24:51-kor riasztották, 19:33 órakor a helyszínre érkeztek. Atűzoltók rendőri biztosítással kezdték meg az oltást, majd 19:41-kor észlelték, hogy az oltást követően újabb fáklyakupacok égnek. A I.r. alperes 19:41-kor nyilvánította műveleti területté a helyszínt. A 2-es villamos áramtalanítására 19:57-kor került sor, a tömeg első távozásra felhívó felszólítása 19:58-kor történt meg. A felszólítás tartalmazta többek között, hogy a Liga rendezvénye befejeződött, a rendezvény továbbiakban be nem jelentett rendezvénynek minősül, és a rendőrség meghatározta a távozás útirányát is (Báthori utca - Bajcsy-Zs. utca). A rendőri műveletek 20:04-kor kezdődtek el, 20:13-kor, majd 20:15-kor az újságírókat hívták fel arra, hogy hagyják el a területet. A Kossuth tér 20:24-re az oszlatás eredményeként teljesen kiürült.

A felperesek keresetükben az oszlatás törvénytelenségének megállapítását kérték.

Az elsőfokú bíróság döntése:

A felperesek keresetét elutasította.

Megállapította, hogy a II.r. alperes nem rendelt el oszlatást 2007. november 21-én, mivel erre utasítást a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 3.§ (1) és (2) bekezdése, a rendezvények rendőri biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról szóló 15/1990.(V.14.) BM rendelet 2.§ (1) bekezdése, 9.§ (1) bekezdése, 15.§ (1) és (3) bekezdése alapján csak az I. r. alperes volt jogosult. Ez okból nem látott lehetőséget egy, a II. r. alperes által el sem rendelt oszlatás törvényességének vizsgálatára, mely okból a felperesek ez irányú keresetét – mint alaptalant – elutasította.

Az I.r. alperes által elrendelt oszlatás jogszerűségének vizsgálata körében hivatkozott az Alkotmány 62.§ (1) bekezdésére, a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 2.§ (1), (2) és (3) bekezdésére, 3.§ a), b) c) és d) pontjára, 6.§-ára, 14.§ (1) és (2) és (3) bekezdésére. Az I.r. alperesi intézkedése jogszerűségének vizsgálata körében figyelembe vette a „Bukta-ügyben” hozott ítélet kapcsán elfogadott 75/2008.(V.29.) AB határozatot, valamint az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Emberi jogok és alapvetőszabadságjogok védelméről szóló Rómában, 1950. november 4- én kelt Egyezmény 11. cikkében foglaltakat.

A Gytv. 2007. november 21-én hatályos 14.§ (1) bekezdését elemezve hangsúlyozta, hogy e rendelkezés kogens módon rögzítette azt, hogy a bejelentés nélküli rendezvényt fel kell oszlatni. A „Bukta-ügyben” hozott ítéletre és 75/2008.(V.29.) AB határozatban foglaltakra figyelemmel azonban arra mutatott rá, hogy a spontán és békés demonstráció pusztán a bejelentés hiánya miatt nem oszlatható fel, ezért az elsőfokú bíróság vizsgálta a felperesek magatartását a Liga demonstrációjának befejezését követően.

Bizonyítatlanság miatt nem fogadta el V.r. felperes hivatkozását, mely szerint az spontán tüntetés volt.

Az elsőfokú bíróság a rendezvény békés jellegét vizsgálva megállapította – a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként és értékelve a meghallgatott tanúk vallomásában foglaltakat, valamint a Fővárosi Tűzoltó- parancsnokság csatolt jelentését –, hogy a demonstráció elvesztette békés jellegét, mert a helyszínre érkező tűzoltókat csak rendőri biztosítással lehetett a tűz oltásához hozzásegíteni, amikor a rendezvényen ottmaradottak nem tettek eleget a rendőri felszólításnak, a területet nem hagyták el, a rendőri intézkedésnek ellenszegültek és a demonstráció által használt fáklyákból máglyákat raktak és azt égni hagyták. Azt a bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy a jelenlévők virágládákat rongáltak, dobáltak.

Az elsőfokú bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/A.§-ára utalva rögzítette, hogy a közigazgatási határozatokat a határozathozatal idején hatályos jogszabályok alapján vizsgálja felül, így a Gytv. 14.§ (1) bekezdésének hatályos rendelkezései szerint a be nem jelentett rendezvény feloszlatása – pusztán a bejelentés hiánya miatt – jogszerű volt.

Ezen túlmenően a demonstráció békétlensége miatt a Gytv. 14.§ (1) bekezdése, továbbá az Alkotmány 62.§-a alapján is jogszerűnek találta az I.r. alperes intézkedését, elfogadva azt, hogy az oszlatás elrendelésére szükség volt.

Az elsőfokú bíróság – erre irányuló bizonyítás hiányában - érdemben nem vizsgálta, hogy rendőrprovokátorok magatartása eredményeként vesztette-e el a demonstráció a békés jellegét.

A Kúria döntése:

A Kúria alaptalannak találta a II. r. alperesnek a felülvizsgálati kérelem elkésettségére való hivatkozását.

Tekintettel arra, hogy az I. és II. r. felperes felülvizsgálati kérelmében lényegében a bizonyítékok értékelését, szabad bírói mérlegelését támadta, holott a Kúriának – és jogelődjének a Legfelsőbb Bíróságnak - a felülvizsgálati ügyekben követett töretlen gyakorlata szerint a felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelésébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére, a Kúria rámutatott arra, hogy a felülmérlegelésre csak kivételes esetben kerülhet sor. A Kúria felülmérlegelésre okot adó körülményt nem észlelt.

A Kúria egyet értve az elsőfokú bírósággal rámutatott arra, hogy 2007. november 21-én a Liga által megszervezett rendezvényt követően kialakult gyülekezés nem volt spontán tüntetés. Hivatkozott e körben az Alkotmánybíróság 75/2008.(V.29.) számú határozatában kifejtettekre, mely szerint a gyűlés (gyülekezés) egy közös és együttes véleménynyilvánítás, a spontán gyűlés pedig az előre el nem tervezett és meg nem szervezett módon létrejövő, több személy egymástól többé-kevésbé független cselekvése eredményeként jön létre. A spontán tüntetés esetében – tekintve, hogy a tüntetés egy meghatározott ügyben való határozott állásfoglalás kifejezése – álláspontja szerint kell lennie egy olyan oknak, célnak, ami az együttes fellépést, véleménynyilvánítást indokolttá teszi. Ezért helytállónak találta az elsőfokú bíróság azon okfejtését, hogy a motiváció megjelölésének hiánya önmagában kizárja az V. r. felperes állításának („spontán tüntetés volt”) elfogadását. Figyelemmel arra, hogy a Pp. 164.§ (1) bekezdése alapján a perben a felpereseken volt a bizonyítási teher és a felperesek sikerrel nem bizonyították a spontán tüntetés létrejövetelét, a bizonyítás sikertelenségének jogkövetkezményét a felperesek a Pp. 3.§ (3) bekezdése alapján viselni tartoztak.

A fentiekre is figyelemmel indokoltnak találta azt, hogy az elsőfokú bíróság vizsgálta annak a kereseti érvelésnek a helytállóságát, hogy az I. r. alperes a Liga előre bejelentett és békés rendezvényét oszlatta-e fel 2007. november 21-én.

Tényként kezelte, hogy a Liga a 2007. november 21-ére szervezett demonstrációját előzetesen bejelentette, a gyülekezés a békés jellegét nem vesztette el. A Gytv. 9.§, és 11-13.§-ainak rendelkezéséből levonta azt a következtetést, hogy a rendezvény kereteit a szervező határozza meg, a szervező felel annak rendjéért, és a rendezvényen történetekért a felelősség is őt terheli. Megállapította, hogy a Liga a 2007. november 21-ére meghirdetett rendezvényét a szervezők 19:14-kor befejezetté nyilvánították, ezzel a bejelentett és békés demonstráció véget ért. Ezért minden alaptalan állításnak minősítette, hogy 19:14 órát követően a felperesek még mindig a Liga rendezvényén vettek részt, tekintve, hogy egy rendezvényen annak befejezetté nyilvánítását követő részvétel fogalmilag kizárt.

Indokoltnak találta annak vizsgálatát, hogy a rendezvény befejezését követően az ottmaradottak részvételével kialakult, előre be nem jelentett gyűlés békés jellegét megőrizte-e.

Hivatkozott az Egyezmény 11. cikkére, az Alkotmány 62.§ (1) bekezdésére, mind a Gytv. 2.§ (1) bekezdésére, és megállapította, hogy - a gyülekezési jog gyakorlása keretében – a békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések megtartásához fűződő jogot tekinti a jog védendő, alapvető szabadságjognak. A rendezvény békétlenné válása azzal ezért azzal a következménnyel jár, hogy azt a rendőrség jogszerűen feloszlathatja a Gytv. 14.§ (1) bekezdése alapján.

Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság széles körű bizonyítási eljárást folytatott le annak megállapítására, hogy milyen események zajlottak le 2007. november 21-én 19:14 és 20:24 óra között a Kossuth-téren. A kihallgatott tanú vallomása, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság tűzeseti adatlapja, a beszerzett képi dokumentációk és a felperesek előadása alapján beszerzett adatok egyenkénti és összességében való értékelését megfelelőnek minősítve azt állapította meg, hogy a rendőri intézkedést megelőzően közrendvédelmi helyzet állt elő, azzal, hogy a téren lévő,fáklyákból összerakott máglyákhoz a tüntetők nem engedték a tűzoltók felvonulását, így a közel 50 főből álló rendezvény a békés jellegét elvesztette. Rámutatott arra is, hogy ezt az ítéleti megállapítást az I. és II. r. felperes lényegében nem cáfolta felülvizsgálati kérelmében, mert kizárólag arra hivatkoztak – további indokolás nélkül - , hogy a bíróságnak el kellett volna fogadnia, hogy a Liga békés és bejelentett rendezvényén vettek részt, vagy azt kellett volna elismerni, hogy ez egy spontán tüntetés volt. Tekintettel arra, hogy a felhozott két érvelést a Kúria alaptalannak minősítette, így ez az érvelés alkalmatlan a bizonyítékok értékelése jogszerűségének cáfolatára.

Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás igazolta, hogy a rendezvény a békés jellegét elvesztette, alaptalannak találta az I. és II. r. felperes azon állítását is, hogy a rendőrség a fennálló helyzettől függetlenül rendelte el az oszlatást.

A terület elhagyására biztosított idővel kapcsolatos felülvizsgálati érvek kapcsán arra utalt, hogy e körben sem sikerült a felpereseknek az állításaikat igazolni, különösen, hogy 19:14 órától az oszlatás megkezdéséig – azaz 20:15-ig (a sajtó munkatársainak szóló második felhívás idejéig) - elegendő idő állt rendelkezésre a távozásra az 50 főre csökkent tömeg számára.

A fentiekre figyelemmel azt állapította meg a Kúria, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okokból, ezért azt a Pp. 275.§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Budapest, 2011. március 22.

A Kúria Sajtótitkársága