A vámhatóság (alperes) az utólagos ellenőrzés eredményeként hozott határozatában azt állapította meg, hogy a felperes a szabad forgalomba bocsátások során helytelen vámtarifaszám alá osztályozta a mobiltelefon gyártásához importált kamera modulokat, ezért terhére 1.065.315.277 Ft közösségi vámot szabott ki.
A z első fokú bíróság hatályon kívül helyezte az alperes határozatát (jogerős ítélet). Azt állapította meg, hogy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (Vámkódex) 220. cikk (2) bekezdés (b) pontja szerinti valamennyi feltétel megállapítható, ezért nem kerülhetett volna sor utólagos könyvelésbe vételre, azaz közösségi vám kiszabására.
A Kúria hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet és a következőkre mutatott rá:
A jogerős ítélet nem felel meg a Vámkódex 220. cikk (2) bekezdés b) pontjának, az Európai Unió Bírósága ítéleteiben kifejtett jogértelmezésnek, joggyakorlatnak (C-250/91., C-48/98., C-156/00., C-38/07., C-357/07., C-552/08.).
Az utólagos könyvelésbe vétel mellőzéséhez a Vámkódex 4 együttes feltétel bekövetkeztét kívánja meg: a könyvelésbe vétel mellőzése a vámhatóság hibájából ered (1. feltétel), ezt a hibát a kötelezett nem észlelhette (2. feltétel), a kötelezett a vámáru nyilatkozatra vonatkozó hatályos jogszabályokban megállapított összes rendelkezést teljesítette (3. feltétel) és jóhiszeműen járt el (4. feltétel).
A vámhatóság hibája valóban megállapítható (1. feltétel). A tapasztalt szakmai szereplő felperes azonban tevékenysége és a vámáru nyilatkozatok kitöltése során nem járt el kellő körültekintéssel, „nyilvánvaló hanyagságot” tanúsított, nem tett eleget a vámáru nyilatkozatra vonatkozó hatályos szabályoknak sem, ezért alaptalanul hivatkozott jóhiszemű eljárására (2-4. feltétel), emiatt az alperes jogszerűen kötelezte vám megfizetésére.
A vámkötelezett csak akkor hivatkozhat a hiba nem észlelhető voltára, jóhiszeműségére, ha bizonyítani tudja, hogy az adott kereskedelmi műveletek során kellő körültekintéssel járt el.
A jogerős ítélet megállapításával ellentétben, a perrel érintett vámtarifaszámok tekintetében az Európai Unióban nem merültek fel viták, problémák, rendezést igénylő kérdések. A vámáru nyilatkozattevőknek egyébként is gondosan kell eljárniuk, különösen igaz ez a gyakorlott gazdasági szereplőkre (T-75/95. 43.pontja, T-332/02.3. pontja). A felperes tapasztalt, gyakorlott gazdasági szereplőnek minősül, mivel ilyennek kell tekinteni az egyszerűsített vámkezelési vagy árutovábbítási eljárások igénybe vételére szóló engedélyek, illetve a gazdasági vámeljárásokra szóló engedélyek jogosultját, aki tevékenységét hosszú ideje, kellő szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek közreműködésével végzi.
A felperesnek volt oka arra, hogy kételkedjen tarifális besorolása helytállóságában, és e tekintetben merültek is fel kétségei. Ezt alátámasztja az is, hogy több olyan számlát kapott, amelyek a helyes vámtarifaszámot tartalmazták, engedélyének kiterjesztése iránt is olyan kérelmet terjesztett elő, amelyben már a helyes vámtarifaszámot jelölte meg. A felperesnek szakmai tapasztalata és a rendelkezésre álló adatok miatt kételkednie kellett volna tarifális besorolása pontosságában, észlelnie kellett volna a hibát, de nem kért kötelező érvényű tarifális felvilágosítást, tehát nem járt el körültekintően.
A vámfizetésre kötelezettnek be kell tartania a vámáru nyilatkozatra vonatkozó valamennyi nemzeti és közösségi rendelkezést, és ezek értelmében felel a nyilatkozatai szerinti adatok pontosságáért, az általa csatolt okmányok hitelességéért, az áruknak vám eljárás alá vonásával járó, erre vonatkozó kötelezettségek betartásáért a Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 199. cikke és az ezzel összhangban álló nemzeti jogszabály, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004.(IV.5.) PM rendelet 73.§-a értelmében.
Téves tehát az elsőfokú bíróság álláspontja, mely szerint valamely, bármely Kombinált Nomenklatúra szerinti vámtarifaszám feltüntetésével, a felperes már teljesítheti kötelezettségét. Nem helytálló az a megállapítása sem, hogy a vámhatóság ellenőrizte a perrel érintett termékeket, illetve ezek tarifális besorolását, és egyetértett volna a felperes által alkalmazott tarifális besorolással, mert jogerős ítéletében iratellenesen hivatkozott az általa megjelölt jegyzőkönyvre.
A felperes az árunyilatkozatokon nem pontos adatokat tüntetett fel, és az engedélyezés során sem szolgáltatott adatokat arra nézve, hogy a mobiltelefonokba kameramodulokat épít be. Mivel a felperes által alkalmazott vámtarifaszám nem tartalmaz kameramodult, és a felperes nem adta meg a szükséges és pontos információt a vámhatóságnak, nem teljesítette a vámáru nyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseket sem, mert a kameramodulok tekintetében nem a hatályos Kombinált Nomenklatúra szerinti helyes vámtarifaszámot alkalmazta. A tapasztalt, gyakorlott szakmai, gazdasági szereplő felperes, mivel nem tisztázta a nem közösségi áru áruosztályozása körében felmerült, általa tudott ellentmondásokat, nem hivatkozhat arra, hogy a vámáru-nyilatkozatok kitöltésekor jóhiszeműen járt el.
Budapest, 2016. február 22.
A Kúria Sajtótitkársága