A felperes többségi tulajdonosa volt annak a részvénytársaságnak, amely közbeszerzési pályázatok alapján több szerződést is kötött az alperessel. 2002. július 5-én az alperes felmondta az egyik folyamatban levő nagy értékű szerződést. E felmondás – melyről a bíróság utóbb jogerős ítéletében megállapította, hogy jogellenes volt -, valamint a felek közötti más szerződések megszűnése miatt a részvénytársaság és az alperes között több per volt folyamatban, melyekben az alperest kötelezték a részvénytársaságnak okozott kár megtérítésére.
A Kúria által vizsgált jelen, kiemelt jelentőségű perben a felperes, mint részvénytulajdonos nemvagyoni és vagyoni kárának a megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozással, hogy az alperes a szerződés jogellenes felmondásával a részvénytársaság tulajdonosainak is kárt okozott, melyért a Ptk.339.§ (1) bekezdése alapján a szerződésen kívül okozott kártérítés szabályai szerint helytállni tartozik. A felek közötti deliktuális kárkötelem azzal keletkezett, hogy a felmondás eredményeként a felperes részvényei értéktelenné váltak, piaci, forgalmi értéküket elveszítették. Az alperesnek az adott helyzetben tudnia kellett, hogy jogellenes eljárása nem csupán a részvénytársaság felszámolását, hanem a felperes személyes gazdasági-üzleti ellehetetlenülését is eredményezi.
Az első- és másodfokú bíróság a keresetet elutasította. A nemvagyoni kár iránti igény annak elévülése miatt került elutasításra. A vagyoni kár iránti keresetet a jogerős ítélet arra hivatkozva utasította el, hogy a részvénytársaság nem a tőzsdére bevezetett társaság volt és a tőzsdei forgalomban részt nem vevő részvények körében – melybe a felperes részvényei is tartoznak – az a felperes által állított tény, hogy a részvény értéke és a társaság vagyoni helyzete elválhat egymástól, nem tekinthető köztudomású, és ezért bizonyítás nélkül valónak elfogadható ténynek.
A Kúria a nemvagyoni kár iránti kereset tekintetében egyetértett a jogerős ítéletben foglalt azzal a döntéssel, hogy a követelés elévült, ezért az annak elutasítását tartalmazó ítéleti rendelkezést hatályában fenntartotta.
A vagyoni kár tekintetében azonban megállapította, hogy nem kizárólag a tőzsdei forgalomban résztvevő részvényekre, hanem a zártkörű részvénytársaságok által kibocsátott részvényekre is igaz, hogy a részvények értékét nem kizárólag a társaság könyveiben szereplő eszközök értéke adja, hanem a társaság profittermelő képessége, fejlődési lehetőségei, piaci kapcsolatai, azaz a gazdasági életben elfoglalt helyzete.
Ebből következően tévesen helyezkedett a bíróság jogerős ítéletében arra az álláspontra, hogy a részvények alperes magatartása miatti értékcsökkenése a részvénytársaság zártkörű jellege miatt nem vizsgálható, különös tekintettel arra is, hogy az alperes magatartásának a részvényesek irányába történő reparációjára a részvénytársaság kártérítési igényének érvényesítésével a társaság felszámolásának megindulása miatt nincs lehetőség.
A Kúria a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően és az elsőfokú bíróságot a vagyoni kár megállapítása körében új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Budapest, 2012. július 11.
A Kúria Sajtótitkársága