A Gfv.VII.30209/12 szám alatt folyamatban levő ügyben azzal a jogkérdéssel kellett a Kúriának foglalkoznia, hogy a perbeli jogvita eldöntésére van-e magyar bíróságnak joghatósága.
A per alperese egy Németországban székhellyel rendelkező gazdasági társaság. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (1997. évi Gt.) hatálya alatt a felperestől hitelt felvevő magyar korlátolt felelősségű társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerzett, de az 1997. évi Gt. 272. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési, közzétételi kötelezettségének nem tett eleget.
A felperes az alperessel szemben ezért e mulasztás jogkövetkezményét tartalmazó 1997. évi Gt. 292. § (3) bekezdésére alapítva vele szemben pert indított és kérte az időközben felszámolás alá került hitelt felvevő társaság, mint ellenőrzött társaság tartozásáért az alperes helytállási kötelezettségének megállapítását.
A felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet az alperest részben marasztaló első fokú bírósági ítéletet részben megváltoztatta, a felperes keresetét teljes terjedelmében elutasította.
A Kúria az Európai Bíróság vonatkozó joggyakorlata alapján nem látta kétséget kizáróan megállapíthatónak a magyar bíróságok joghatóságát a 44/2001. EK rendelet 5. cikk 1.a) pontja alapján. Szükségesnek tartotta ezért előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezését az alábbi kérdésben:
A Tanács 2000. december 22-i 44/2001. EK rendelet 5. cikk 1.a.) pontja szerinti szerződéses igénynek minősül-e az a követelés, amit a közvetlen szerződéses kapcsolatban nem álló felek közül a hitelt nyújtó felperesi gazdasági társaság támaszt a hitelt felvevő gazdasági társaságnak a perbeli időszakban közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező (külföldi honosságú) tagja ellen arra hivatkozással, hogy ez utóbbi társaság az ellenőrzött társaság tartozásaiért helytállni köteles.
Budapest, 2012. október 9.
A Kúria Sajtótitkársága