A per tárgyát képező deviza alapú kölcsönszerződés lakossági fogyasztói kölcsönszerződés. A szerződésben a kölcsön összegét és a tartozás összegét devizában nevezetesen svájci frankban állapították meg, ugyanakkor a kölcsön folyósítására és a törlesztő részletek megfizetésére forintban kerül sor. A kölcsön összegének megállapítása a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott deviza vételi árfolyamon, míg a svájci frankban nyilvántartott kölcsön egyes törlesztő részletei megállapítása az adott részlet esedékessége napját megelőző napon érvényes a hitelezők által alkalmazott deviza eladási árfolyamon történt. A szerződés nem rögzíti a pénzügyi intézmény által a THM kiszámításakor a felek által nem vitatottan figyelembe vett árfolyamrés mértékét.
A felperes keresetében többek között a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. E körben hivatkozott a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak megsértésére. Álláspontja szerint az alperesek által alkalmazott árfolyamrést, mint költséget tételesen a szerződésben fel kellett volna tüntetni, ez nem történt meg, ezért a szerződés semmis.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, míg a másodfokú bíróság közbenső ítéletet hozott, melyben megállapította, hogy a felek között létrejött kölcsönszerződés érvénytelen, mivel az a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontjába ütközik, mivel minden költség, így az árfolyamrés nem került nevesítésre. Az elsőfokú bíróságnak adott útmutatása szerint az eredeti állapotot kell helyreállítani és e körben a felek között elszámolásra kell, hogy sor kerüljön.
Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben elsődlegesen a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. Álláspontjuk szerint a szerződésben nem kell meghatározni az árfolyamrés mértékét, mert az nem költség. A vételi és eladási árfolyam alkalmazása a folyósítandó kölcsön illetve a törlesztendő kölcsön összegének kiszámítását teszi lehetővé. Másodlagos felülvizsgálati kérelmük szerint amennyiben a Kúria osztaná a másodfokú bíróság álláspontját és a perbeli szerződést a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontjába ütközőnek találná, nem az eredeti állapot helyreállításáról kellene rendelkezni, mert az aránytalan jogkövetkezményt jelent az adott ügyben.
A felperes a jogerős közbenső ítélet hatályában történő fenntartását kérte.
A Legfőbb Ügyész a Pp. 274. § (6) bekezdése alapján tett szakmai véleményében kifejtettek szerint az árfolyamrés nem költség.
Budapest, 2013. június 21.
A Kúria Sajtótitkársága
Megjelent tudósítások: