Tájékoztató a Kúria Fpkf.VII.30.037/2015/4. számú elvi jelentőségű határozatáról, amelyben a kifogás alapján indult eljárásban a felszámoló fellebbezési jogával összefüggésben fejtette ki álláspontját
Az adós elleni felszámolási eljárásban egy hitelező kifogást nyújtott be a felszámolóval szemben munkabérkövetelésének téves besorolására hivatkozással.
Az elsőfokú bíróság a kifogásnak helyt adott és kötelezte a felszámolót a követelés felszámolási költségként történő besorolására és kifizetésére.
A végzés ellen a felszámoló az adós nevében, annak törvényes képviselőjeként nyújtott be fellebbezést. A másodfokú bíróság - arra hivatkozással, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 51.§ (4) bekezdése szerint csak a felszámoló nyújthat be a kifogásnak helyt adó végzés ellen fellebbezést, s mivel a fellebbezés nem a törvényben meghatározott jogosulttól származott - a Pp. 237.§-a alapján a fellebbezést hivatalból elutasította.
A felszámoló által képviselt adós nyújtott be a végzés ellen fellebbezést, kérve annak hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását. Kifejtette, hogy az adós vagyonának kezelése során a kifogás alapján indult eljárásban az adós képviselőjeként járt el, így az adós nevében jogosult fellebbezést előterjeszteni.
A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kifogás alapján indult eljárásban a felszámoló az adós képviseletében, vagy mint önálló, az adóstól független fél jár-e el.
A Kúria jogi álláspontja szerint abból, hogy a Cstv. a 40.§ (1) bekezdésén és a 63/A.§-án kívül a felszámolás során felmerülő feladatoknál csak felszámolóként nevesíti az eljáró személyt, nem következik, hogy ezeket a feladatokat a felszámoló nem az adós képviselőjeként végzi.
A felszámolásra vonatkozó rendelkezések összességének vizsgálatából következően ugyanis megállapítható, hogy a felszámoló a Cstv. 27/A.§ (12) bekezdése alapján a vagyonnal kapcsolatos, harmadik személyek irányában fennálló jogviszonyokban, a hatóságok, bíróságok irányában az adós vezető tisztségviselőjének helyébe lépő, a vezető tisztségviselő jogait gyakorló személy, jogszabály eltérő tételes rendelkezése hiányában.
A felszámoló jogköre egyrészt kiterjed azokra a feladatokra, amelyek egy felszámolási eljáráson kívül működő adósnál is felmerülnek, másrészt azokra is, amelyek a felszámolási eljárásból erednek.
A kifogásban az előterjesztő a Cstv. 51.§-ára hivatkozással állítja a felszámoló jogszabálysértő intézkedését, illetve mulasztását. A felszámolónak mint az adós képviselőjének a felszámolás során végzett, az adós vagyonával kapcsolatos tevékenységét vagy mulasztását nem lehet peres vagy más nemperes eljárásban vitássá tenni, erre csak kifogás útján van lehetőség.
A felszámoló nyilatkozata főszabályként az adós képviselőjeként tett nyilatkozatként értelmezendő olyan esetben, ha az ő jogszabálysértő tevékenységét vagy mulasztását támadja kifogással a sérelmet szenvedett fél. Akkor rendelkezik a felszámoló saját személyében is a fél jogosítványával a felszámolási eljárásban, amikor a felszámoló és az adós érdekellentéte miatt a felszámoló nem járhat el az adós képviseletében (így például a felszámolóval szembeni bírság kiszabása, a felszámolói díj megállapítása, a felszámoló felmentése, és a Cstv. 51.§ (3) bekezdése alapján történt fizetésre kötelezés körében). Ekkor a felszámoló szervezet önmagában jogosítható, illetve kötelezhető, és ő jogosult jogorvoslati kérelem előterjesztésére.
Budapest, 2015. szeptember 15.
A Kúria Sajtótitkársága