Köm.5009/2013.
A Kúria a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal kezdeményezésére a Köm.5064/2012/2. számú határozatában megállapította, hogy Foktő Község Önkormányzata törvényből eredő jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, mert nem alkotta meg a 2011. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendeletét, ezért a Kúria az önkormányzatot határidő tűzésével a rendelet megalkotására kötelezte. A határidő eredménytelenül telt el, ezért a kormányhivatal az Alaptörvény 32. cikk (5) bekezdése és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 138. §-a alapján kezdeményezte, hogy a Kúria rendelje el: a kormányhivatal vezetője Foktő Község Önkormányzata nevében alkossa meg a 2011. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendeletet. A Kúria a kormányhivatali kezdeményezésnek helyt adott.
A Kúria döntésében megállapította, hogy a törvény felhatalmazása alapján történő rendeletalkotás sajátja, hogy a törvény által meghatározott keretek között az önkormányzatok szabadon rendelkezhetnek. Ez utóbbi esetben egyes tárgyak szerint az önkormányzatok eldönthetik, hogy alkotnak e rendeletet (pl. a helyi adók körében), más felhatalmazások szerint azonban kötelező rendeletet alkotni, kötelező a törvény végrehajtásához szükséges helyi szabályok meghatározása. E körbe tartozik a zárszámadási rendelet megalkotása is. A Kúria megállapította, hogy a törvényi felhatalmazás által kötelező rendeletalkotás elmulasztása – adott esetben – a közügyek intézésének akadálya lehet az adott településen, a rendelet meg nem alkotása a helyi választópolgárok jogait és kötelezettségeit közvetlenül érintheti (pl. a szociális törvényben foglalt egyes felhatalmazások nem teljesítése a szociális ellátásokhoz való hozzáférésre közvetlenül kihat, zárszámadási rendelet meg nem alkotása esetén pl. a normatív állami támogatások felhasználásának választópolgári megismerhetősége válik kérdésessé).
A Kúria megállapította azt is, hogy a rendeletpótlás jogintézménye ugyanakkor az önkormányzati autonómiába történő külső beavatkozás, amelynek megfelelő garancián kell nyugodnia. Sem az Alaptörvény, sem a bíróságok szervezetéről szóló törvény, sem pedig a Mötv. nem teszi automatikussá a Kúria által megadott határidő lejártát követően a kormányhivatal vezetőjének rendeletalkotását, hanem a szabályozás egy másik eljárást intézményesít, amelyet a kormányhivatalnak a határidő lejártát követő harminc napon belül külön kell kezdeményeznie a Kúriánál. Az önkormányzatoknak így lehetősége nyílik a törvény szerint kötelezendően meghozandó rendeletet a Kúria által megadott határidőn belül, sőt azon túl is megalkotni, teljesen a Kúria rendeletpótlást elrendelő határozata meghozataláig. Ezt követően azonban már a Kúria erre irányuló kifejezett felhatalmazása alapján a kormányhivatal vezetője jogosult a rendeletalkotásra az önkormányzat nevében.
Budapest, 2013. április 22.
A Kúria Sajtótitkársága