A peres felek egy Kft.-ben meglévő üzletrészeiket akarták eladni, ezért előzetesen egy megállapodást kötöttek, amelyben meghatározták a cég értékét, az elszámolandó tartozásokat és végül azt, hogy az egyes tagokat az üzletrészeik fejében milyen összegű vételár illeti meg. Megállapodtak abban is, hogy az üzletrészek kifizetéséig teljesített további követelések vagy kötelezettségek a megállapodásban foglaltaknak megfelelően lesznek elszámolhatóak. A felek ezt követően abban állapodtak meg, hogy az egyik tag vásárolja fel a többiek üzletrészét és ő fogja az egész céget továbbértékesíteni. Adásvételi szerződést kötöttek, amelyben az alperes az ott meghatározott vételáron megvásárolta a felperesek üzletrészét és a megjelölt határidőn belül vállalta a vételár megfizetését.
Az alperes nem fizette meg a kialkudott vételárat, ezért a felperesek az igényükkel bírósághoz fordultak. Az alperes azzal védekezett, hogy a cég adósságai és a továbbértékesítésből részére befolyt vételár folytán nem maradt olyan összeg, amelyből a Kft. volt tulajdonosai az üzletrészeik alapján részesedhetnének. Az alperes ezen túlmenően érvénytelenségi kifogással is élt, feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással.
A terjedelmes bizonyítási eljárást követően meghozott jogerős ítéletet, amely kötelezte az alperest a vételár megfizetésére, a Kúria is fenntartotta hatályában.
A jogerős ítélet indokolásától részben eltérően kifejtette, hogy a felek jogviszonyát a köztük létrejött adásvételi szerződés alapján kellett megítélni, amelyben az alperes a korábbi megállapodásra is tekintettel, de önálló szerződésben és már kifejezetten és feltételektől mentesen vállalta a kikötött vételár megfizetését. Nincs jelentősége ezért a követelés szempontjából annak, hogy a Kft. vette-e fel esetlegesen kölcsönöket még az alperestől és annak sem, hogy befolyt-e a részére a vételár.
Nem volt megállapítható a feltűnő értékaránytalanság fennállta, de e tekintetben figyelemmel kellett lenni arra is, hogy az alperesen elismerten teljes körűen ismerte a megvásárolni kívánt cég gazdálkodását, helyzetét.
Budapest, 2017. június 27.
A Kúria Sajtótitkársága