A jogerős ítélet elutasította a felperes keresetét amelyben kérte, hogy a bíróság a Ptk. 349. és 339. §-a alapján kötelezze az alperest 2.798.156.000 forint kártérítés és járulékai megfizetésére, mert álláspontja szerint az alperes a pénzügyi tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét jogszabálysértő határozatával vonta vissza és ezzel a működését lehetetlenné tette.
A Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az alperes határozatát a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) előírásainak megfelelően, a feltárt hiányosságok mérlegelésével hozta meg, és alkalmazta a Hpt. 29. § (1) bekezdés e) pontja szerinti – legsúlyosabb – szankciót. Önmagában ez a mérlegelés az alperes kártérítési felelősségét nem alapozza meg, hiszen az így meghozott döntés ellen a jogorvoslat, a közigazgatási per indításának lehetősége biztosítja a sérelmes helyzet reparációját, amelyet a felperes igénybe vett. Az a körülmény azonban, hogy az alperes határozata ellen benyújtott kereset folytán a közigazgatási perben eljárt bíróságok eltérően értelmezték azt a jogszabályi rendelkezést, amely alapján az alperes által alkalmazott szankció a feltárt hiányosságok mérlegelésének eredményeként vagy kötelezően alkalmazható, ezáltal a bíróság a Pp. 339/B. §-ában foglaltak alkalmazásával bírálja-e felül a támadott határozatot, az alperes részéről a kártérítési felelősséget megalapozó, kirívóan súlyos jogszabály-értelmezést nem teszi megállapíthatóvá.
Budapest, 2016. november 9.
A Kúria Sajtótitkársága