A per 2008. március 13-án indult. Az elsőfokú bíróság részítélettel döntött a házasság felbontásáról és a járulékos kérdésekről – többek között – az ingatlan-nyilvántartás szerint a felek azonos arányú közös tulajdonában álló ingatlan használatának rendezéséről. A jogerős részítélet a használat rendezésének módját helybenhagyta. A Kúria a másodfokú bíróság határozatát hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati eljárás tárgya a házastársi közös vagyon megosztása. A felperes keresetében a többszöri lakáscsere miatt a perbeli ingatlanra eltérő tulajdonjoga megállapítását, a közös tulajdon megszüntetését, a házastársak közös ingó vagyonának megosztását kérte, továbbá többlethasználati díjat is követelt az alperestől. Az alperes is tulajdoni igényt érvényesített az ingatlanra, a közös tulajdon megszüntetését a felperestől eltérő módon kérte és vitatta a többlethasználati díj jogalapját. A volt házastársak kölcsönösen több tételből álló elszámolási igényt is érvényesítettek.
A jogerős ítélet ellen mindkét fél felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A felülvizsgálati eljárásban változatlanul vitás volt a lakásingatlanból a feleket megillető tulajdoni hányad mértéke, a közös tulajdon megszüntetésének módja, a megváltási ellenérték, illetőleg a legkisebb árverési vételár összege, a többlethasználati díj jogalapja és összegszerűsége. A Kúriának állást kellett foglalnia az egyik házastárs részére 40 évvel ezelőtt kiutalt tanácsi bérlakás alvagyoni jellegéről, továbbá arról, hogy a lakás bérleti jogának értéke a többszöri cserére, majd az utolsó bérlakás közös megvásárlására tekintettel különvagyonnak minősül-e vagy sem. Igenlő esetben az ingatlan jelenlegi forgalmi értékében a bérleti jog milyen értéket képvisel, az milyen módszerrel határozható meg, figyelembe véve az elsőfokú és a másodfokú ítélet meghozatala közötti időszakban az ingatlan forgalmi értékében bekövetkezett jelentős változást. Eldöntendő kérdés volt az is, hogy az életközösség megszűnésekor az ingatlant önként elhagyó házastárs igényelhet-e és milyen időponttól többlethasználati díjat bírói határozattal az ingatlan kizárólagos használatára feljogosított volt házastársától.
A Kúria a 2017. június 27. napján hozott ítéletével az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság ítéletét 150. sorszám alatt hozta meg, a másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban kiegészítő szakértői bizonyítás is lefolytatott. A bonyolult ügy elbírálása, a felek írásbeli előkészítő iratainak mennyisége, terjedelme, ezek és a szakértői vélemények áttanulmányozása hosszabb, koncentrált felkészülést igényelt. A felülvizsgálati eljárásban hozott határozat írásba foglalása, a szükséges és jelentős mennyiségű számítások elvégzése ugyancsak hosszabb időt vesz igénybe.
Budapest, 2017. június 28.
A Kúria Sajtótitkársága