(Kfv.III.37.808/2012.)
Felperes 1994-től telephelye ipari vízellátását biztosító vízi létesítményeinek létesítésére jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A közüzemi csatornát üzemeltető társaság a szennyvízből 2010-ig ugyanazon mintavételi helyről vett mintát. A környezetvédelmi hatóság 2010. évi üzemi időszakot érintően a szennyvízcsatornába bebocsátott szennyvíz küszöbértéket meghaladó káros szennyezése miatt a felperest csatornabírság megfizetésére kötelezte, amely határozatot az alperes helybenhagyott.
E határozat elleni felperesi keresetet a törvényszék ítéletével elutasította arra alapozottan, hogy a mintavétel helye a vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározottak szerint jogszerűen került kijelölésre.
A felperes felülvizsgálati kérelmében egyebek mellett előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére tett indítványt arra alapozottan, hogy a közigazgatási és bírósági döntések sértik az uniós jogot.
A Kúria az ügy érdemét érintően osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, míg az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése kapcsán – utalva az Európai Unió Bírósága több eseti döntésére – kifejtette, a nemzeti eljárás nem teszi lehetővé, hogy a felülvizsgálati eljárásban a felek új jogszabálysértésre hivatkozzanak. Jelen ügyben az alapeljárásban nem merült fel az a konkrét kérelem, amit a felperes a felülvizsgálati eljárásban előterjesztett. A nemzeti eljárásjog nem tette lehetetlenné, sőt egyáltalán nem nehezítette meg az uniós jog alkalmazását.
2013. július 2.
A Kúria Sajtótitkársága