A társadalombiztosítási szervek megállapították, hogy az egészségbiztosítási járulékalapot képező kompenzáció összegét a terhességi gyermekágyi segély összegének számításakor figyelembe venni nem lehetett, tekintettel arra, hogy a kompenzáció összegére az ellátás folyósításának időtartama alatt is jogosulttá vált, a terhességi gyermekágyi segély kifizetésével egyidejűleg folyósított kompenzáció kizárólag az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgált, ezért a 2013. évben havi 10.600 forint, illetve a terhességi gyermekágyi segély összegével folyósított havi 3.900 forint kompenzáció esetében keresetveszteségről sem lehet beszélni.
A Kúria ítéleti érvelése szerint: A terhességi gyermekágyi segély összegének számítására vonatkozó szabályokat a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII törvény (Ebtv.) 42. § (1)-(2) bekezdése és 48. § (2) bekezdése rögzíti. A terhességi gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a. A terhességi gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani. Az Ebtv. 48. § (2) bekezdése szerint a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. A jövedelem fogalmát az Ebtv. 5/B. § t) pontja határozza meg, amely szerint jövedelem az egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakban a biztosított által elért, a Tbj. 19. § (3) bekezdése szerint fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem.
A Kormány az adó- és járulékváltozások ellentételezése érdekében rendelkezett a kompenzáció bevezetéséről. A kompenzáció – a társadalombiztosítási szervek által is elismerten - egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem. A terhességi gyermekágyi segély összegét az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli, egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás alapját e jövedelem naptári napi átlaga képezi. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 21. §-a határozza meg a járulékalapot nem képező jövedelmeket, amelyek közé a kompenzáció jogcímén folyósított jövedelem nem sorolható. A kompenzáció összegéből egészségbiztosítási járulék levonásra került. A kompenzáció havonta, a havi illetménnyel együtt került kifizetésre, a jogosultság feltételei a Kormányrendeletben kerültek meghatározásra. A kompenzáció a személyi jövedelemadó előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül és a költségvetési rend szerint foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásaiként kell elszámolni. Ez is azt támasztja alá, hogy az egészségbiztosítási járulék alapot képező kompenzáció az Ebtv. 5/B. §-a szerinti jövedelemnek minősül, így a terhességi gyermekágyi segély összege számításakor figyelembe kell venni.
A Kúria a munkaügyi bíróság jogerős ítéletét a társadalombiztosítási szervek határozataira is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
Budapest, 2017. október 2.
A Kúria Sajtótitkársága