Kfv.V.35.678/2013/14.
A felperes megállapodást (Megállapodás) kötött egy Kht.-vel a 4/1999. (II.12.) KHVM rendelet (Rendelet I.) alapján, amelyben hozzájárult ahhoz, hogy a kezelésében lévő utakra a Kht. adjon ki útvonal engedélyt a túlsúlyos, túlméretes járművekre és beszedje az e járművek után fizetendő, felperest megillető túlsúlydíjat. A felperes 2007. évben 759.850.000 Ft, 2008. éven 913.752.000 Ft túlsúlydíjat az egyéb bevételei között számolta el, a Kht. által átutalt összegekről számlát nem bocsátott ki, a befogadott összegek általános forgalmi adó (áfa) tartalmát nem vallotta be, nem fizette meg.
Az adóhatóság (alperes) határozatában a felperes terhére 2007. évre 126.642.000 Ft, 2008. évre 152.293.000 Ft áfa adókülönbözetet állapított meg, amelyek összegével az adózás előtti eredményt csökkentette. Az volt a jogi álláspontja, hogy a túlsúlydíj a felperes által nyújtott szolgáltatás ellenértéke, ezért felperesnek áfa fizetési kötelezettsége keletkezett, de ennek nem tett eleget.
Az első fokú bíróság helyt adott a felperes keresetének. Ítéletében azt állapította meg, hogy a túlsúlydíj szolgáltatás ellenértéke, de ezt a szolgáltatást adóalanyként nem a felperes nyújtotta, ezért ezzel összefüggésben áfa adónemben nem terhelte adókötelezettség, az alperes ezzel ellentétes érdemi döntése nem jogszerű.
A Kúria hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, és a felperes keresetét elutasította. Ítéletében a következőkre mutatott rá:
Az ügy érdemi eldöntésénél nem vehetők figyelembe azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek az alperesi határozattal érintett időszakot követően kerültek meghozatalra, és az un. Útpénztári rendeletek sem, mivel ez utóbbiak nem a felperesre vonatkoznak és szabályozásuknak nem tárgya a túlsúlydíj.
A 2007-2008. években hatályos közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15.§ (1) bekezdése, a Rendelet I. 3.§ (1) bekezdés c) pontja és (4) bekezdése, 5.§ (1)-(2) bekezdései szerint a közútkezelő a díjakra jogosult és kötelezettséggel terhelt személy. A vagyonkezelő e jogszabályokban nem szerepel, rá adóköteles szolgáltatásnyújtást nem telepít a Rendelet I. Az eljárási díj és a túlsúlydíj egymással összefügg, ezeket egységesen áfa köteles szolgáltatásnyújtás ellenértékének kell kezelni, mindkettőt a közútkezelő, azaz a felperes részére kellett megfizetni és ez a Rendelet I. 5.§ (2) bekezdése értelmében őt illette meg végleges jelleggel. A felperes a Megállapodást is a Rendelet I. alapján és ezzel összhangban állóan kötötte meg. Az a tény, hogy 2007-2008. években a vagyonkezelői jog már nem a felperest illette meg, a rá vonatkozó jogszabályok és az ezekkel összhangban álló megállapodások értelmében a közútkezelői feladatait és kötelezettségeit nem érintette. A Kht. szerepe csak a díjak beszedésére terjed ki. A felperes a perben sem csatolt be olyan szerződést, amely kiüresítette volna az alperes érdemi döntésének alapjául szolgáló Megállapodásokban, illetve Rendelet I-ben foglaltakat. A felperes felé a Kht. átutalta a túlsúlydíjat, ezt a felperes a bevételei között számolta el, ami ugyancsak azt támasztja alá, hogy a felperes, aki a Rendelet I. és a Megállapodások szerint is a közút kezelője volt, saját magát tekintette a díj ellenében nyújtott szolgáltatás teljesítőjének, hiszen másképpen nem is illette volna meg az összeg.
A túlsúlyos, túlméretes járművek közlekedése, függetlenül attól, hogy az autópálya díjat megfizették csak a közútkezelő részére történő túlsúlydíj előre történő megfizetésével vált jogszerűvé. A perrel érintett jogviszonyban tehát a szolgáltatás igénybe vevője a túlsúlyos, túl méretes jármű tulajdonosa, illetve üzembentartója volt, a szolgáltatás nyújtója pedig a közútkezelő felperes, aki szolgáltatását ellenérték, azaz a túlsúlydíj fejében nyújtotta, ezért az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 3.§ a) pontja és a 2007. évi CXXVII. törvény 2.§ a) pontja értelmében szolgáltatásnyújtása áfa köteles volt. Azt ugyanis, hogy egy jogszabályban meghatározott díjjal összefüggésben áfa fizetési kötelezettség fennáll-e, vagy sem nem a szerint kell meghatározni, hogy a díjat megállapító jogszabály tartalmaz-e erre vonatkozó rendelkezést, hanem annak alapján, hogy mi a díjfizetési kötelezettséget keletkeztető tényállás, mivel az adó tárgyi hatályát és az esetleges mentességeket nem rendeletek, hanem az adótörvények szabályozzák.
Budapest, 2015. január 12.
A Kúria Sajtótitkársága