Kfv.II.37.130/2013.
A perbeli ingatlanon 0,5-1 m távolságra a közös telekhatártól egy 80 éves mocsárciprus található, amelyet Miskolc Megyei Jogú Város Tanácsa VB. határozatával helyi védelem alá helyezett, a védelem tényét az Önkormányzat rendeletével fenntartotta. A szomszédos ingatlan tulajdonosának kérésére a már meglévő gépkocsi tárolója bővítését az elsőfokú építésügyi hatóság engedélyezte.
Az elsőfokú bíróság az elsőfokú építésügyi hatóságot új eljárásra kötelező ítéletében – melyet a Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.39.063/2008/5. számú ítéletével hatályában fenntartott -, rögzítette, hogy a korábban már terepszint alatt elhelyezett gépkocsi tároló átépítésének a védett fára gyakorolt hatását a hatóság elmulasztotta vizsgálni. A tényállás tisztázása érdekében előírta, hogy a megismételt eljárásban kutatófúrások útján győződjenek meg arról, hogy az építkezés veszélyezteti-e a mocsárciprus életminőségét vagy sem.
A megismételt eljárásban a szakértői vélemény alapján az építtető a terveket módosította, melyek alapján az építésügyi hatóságok kiadták a jogerős építési engedélyt. A felperesek keresetét az elsőfokú bíróság elutasította, a felperesek szakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványát mellőzte. Álláspontja szerint a hatóságok a megismételt eljárásban a bíróság iránymutatása szerint jártak el, a tervek átdolgozása csak a szakértői javaslat miatt, a fa védelme érdekében történt meg, mely nem eredményezett új tényállási elemet. A Legfelsőbb Bíróság ítéletével lezárult eljárásban valamennyi kérdés már elbírálásra, a felperesek érvei elutasításra kerültek.
A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Ítéletében kimondta, hogy mivel a szakértői vélemény alapján került sor a korábbi, a bíróságok által felülvizsgált építési (átalakítási) engedély módosítására, az így kiadott engedély megítélése tekintetében tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt ítélt dologként értékelte. A terveken végrehajtott változások új helyzetet teremtettek építési szempontból, ezért ítélt dologról csak a terepszint kialakítása és az az alá történt építkezés, mint tény vonatkozásában lehet szó. A fentiek szerint a módosított tervek alapján kiadott építési engedély a módosítások jogszerűsége szempontjából vizsgálandó, amennyiben szükséges - és erre vonatkozóan bizonyítási indítvány is van – akár szakértő kirendelése útján, mivel a felperesek egyaránt vitatták a közigazgatási eljárásban kirendelt szakértő kompetenciáját és véleményét, amely vitán felül új eleme volt a megismételt eljárásnak, a szakértői vélemény alapul szolgált az új határozathoz, ezért erre irányuló felperesi kérelem nyomán felülvizsgálata lehetséges és indokolt.
A Pp. 164.§ (1) bekezdésére és 177.§ (1) bekezdésére figyelemmel törvénysértően járt el az elsőfokú bíróság akkor, amikor – a felperesek erre irányuló indítványa ellenére – vitatott szakkérdésben a szakértői bizonyítást mellőzte. A jogszabálysértésre alapított keresetindítás joga a megismételt eljárásban hozott alperesi határozat vonatkozásában is megillette a felpereseket, így a szakértő kirendelését is kérhették, és a bíróságnak - speciális szakértelem hiányában – e kérésnek helyt kellett volna adnia. Az elsőfokú bíróság nem mellőzhette volna a szakértői bizonyítást, annak hiányában hozott ítélete megalapozatlanság okán jogsértő.
(nehéz ügy)
A Kúria Sajtótitkársága