A felperes 2011. december 31. napján III. csoportú rokkantsági nyugdíjban részesült, mely ellátás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 32. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2012. január 1. napjától rokkantsági ellátásként került továbbfolyósításra. A felperes kérelme alapján a Kormányhivatal hatósági bizonyítványt állított ki a felperes részére, amelyben a felperes egészségi állapotának mértékét 30%-osnak véleményezte azzal, hogy állapota alapján D minősítési kategóriába tartozik. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a hatósági bizonyítványt megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes egészségi állapota 29%-os mértékű, mely állapota alapján E minősítési kategóriába tartozik. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, mint másodfokú hatóság a felperes részére rokkantsági ellátást állapított meg a 2012. január 1.napjától folyósított rokkantsági ellátás egyidejű megszüntetésével. Az ellátás folyósításának kezdetét 2016. június 28. napjában állapította meg azzal, hogy felperes egészségi állapotának mértéke 29%-os, E minősítési csoportba tartozik.
A bíróság a felperes keresetét elutasította, megállapítva, hogy a felperes 2016. május 12. napján benyújtott kérelme egészségi állapotának felülvizsgálatára irányult, így az eljárás felperesi kérelem alapján indult meg. A felperes kérelme elbírálásakor már nem rokkantsági nyugdíjban, hanem az átalakított ellátásban részesült, ezért a társadalombiztosítási szerv jogszerűen állapította meg a felperesnek járó rokkantsági ellátás összegét.
A Kúria döntésének indokai: A felperes 2016. május 12. napján nyújtott be kérelmet az alpereshez „a komplex minősítés eredményéről szóló hatósági bizonyítvány kiadásához” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével. Az alperes a felperest kizárólag a hatósági bizonyítvány kiállítása iránt benyújtott kérelmével kapcsolatban indult hatósági eljárásról értesítette, mely eljárás eredményeképp került kiadásra a hatósági bizonyítvány. A hatósági bizonyítvány ellen a felperes a bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nem nyújtott be, így az jogerőssé vált. Az Mmtv. 19. § (1) bekezdése alapján a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot végez az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban, az ellátott kérelmére, a rehabilitációs ellátásban részesülő egészségi állapotában történt, a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás vagy legalább 60 napi egybefüggő keresőképtelen állapot esetén, olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény nem áll fent (rendkívüli felülvizsgálat), vagy célzott vizsgálatok elrendelése esetén. A felperes esetében a 19. §-ban rögzített és a felülvizsgálatot megalapozó feltételek egyike sem állt fenn. A felperes már 2012. január 1. napján (rokkantsági nyugdíja rokkantsági ellátássá alakulása időpontjában) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (63 év) 5 éven belül betöltő személynek minősült. Az Mmtv. 14. § (1) bekezdése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a rehabilitációs hatóságnál az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni. Az ellátásra való jogosultságot megállapító, vagy az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában a korábbi döntésben még figyelembe nem vett tartós változás következett be.A felperes megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapításához vagy (állapotrosszabbodás miatti) megváltoztatásához kérelmet sem az alperesnél rendszeresített formanyomtatványon sem egyéb módon nem nyújtott be. A munkaügyi bíróság nem észlelte – téves jogi álláspontja folytán –, hogy az alperes jogszabályi feltételek (Mmtv. 14. § (1) bekezdése és 19. § (1) bekezdése) hiányában hozott határozatot a felperes rokkantsági ellátása körében. Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet, valamint a közigazgatási szervek határozatait hatályon kívül helyezte.
Budapest, 2017. október 2.
A Kúria Sajtótitkársága