Kfv.I.35.417/2014/5.
A felperesi gazdasági társaságot egy nemzetközi társaságlánc magyarországi tagjaként speciális céllal alapították. Feladata ún. projekt társaságként az volt, hogy közreműködjön a külföldi anyavállalat által megszerezni kívánt további társaságok felvásárlásában. A művelet az ún. tőkeáttételes vállalatfelvásárlás (LBO) keretében, több lépcsőben összetett technikai pénzügyi eljárás keretében realizálódott. A felperes szerepe az volt, hogy kölcsönt nyújtson az ügyletben szereplő másik (de külföldi) projekt társaságnak, melynek ugyancsak a felvásárlás elősegítése volt a feladata. A nyújtott kölcsön forrása részben bankhitel, részben az anyavállalattól származó tőke és tagi hitel volt. Az ügyletben résztvevő cégek közötti végső elszámolás beszámítással történt.
Az adóhatóság azt állapította meg, hogy a feéperesi adózó az anyacégtől kapott, és a másik projekt társaságnak nyújtott kölcsön következtében nála felmerült kamatoknak, költségeknek az adózás előtti eredmény terhére történő elszámolása sérti a Tao.tv. 8. § (1) bekezdés d) pontját, mivel az nem a cég érdekében felmerült költség volt, ez nem volt összeegyeztethető az ésszerű gazdálkodás követelményével.
A felperes keresetét az elsőfokú bíróság elutasította. Úgy ítélte meg, hogy a tranzakciósorozat ezen részeleme önállóan vizsgálható, és az adóhivatal jogi minősítése helytálló volt.
A felülvizsgálati kérelem nyomán eljárt Kúria az ítéletet részben megváltoztatta, az LBO-s ügylet kapcsán osztotta a felperes álláspontját, mely szerint a vállalatfelvásárlási láncolat csak egységesen és összefüggésében értékelhető. A megjelölt jogcímen az adott részmozzanat nem tekinthető jogsértőnek, így az adóvonzat átszámolása miatt az alperest új eljárásra kötelezte. A másik felperesi kérelem (jegyzett tőke időben utóbb történő beérkezéséből származó árfolyamveszteség elszámolása) tárgyában az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta.
Az ügy különös nehézségét az jelentette, hogy az LBO-s ügyben felmerült jogkérdés megítéléséhez a teljes vállalatfelvásárlási láncolatot át kellett tekinteni, ami jelen perbeli esetben még a szokásosnál is összetettebb, bonyolultabb volt részben nemzetközi összefüggései, részben a többlépcsős technikai lebonyolítás miatt. Emellett egy további jogkérdésben is állást kellett foglalni, és a részleges pernyertességgel adekvát rendelkezést hozni.
Budapest, 2015. február 3.
A Kúria Sajtótitkársága