A felperes kormánytisztviselőként főosztályvezetői munkakört töltött be az alperesnél. A munkáltató 2011. június 1-jétől mentesítette őt a főosztályvezetői munkaköri feladatok ellátása alól, és e naptól ellenőri munkakörbe sorolta be. A felperes a kinevezés-módosítást nem fogadta el, másnaptól keresőképtelensége miatt munkahelyén nem jelent meg, majd június 5-én kérte felmentését. A munkáltató erre figyelemmel a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) 8. § (2) bekezdése b) pontja alapján felmentéssel megszüntette a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát. A felperes vitatta a kinevezés egyoldalú módosítását és az ezen alapuló felmentés jogszerűségét. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és a másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a másodfokú ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a Ktjv. speciális szabályai az adott jogviszonyban az általános háttéranyagként működő, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) rendelkezéseinek alkalmazhatóságát megelőzik. Az Mt.-hez képest speciális szabályt tartalmaz a Ktjv. a kinevezés egyoldalú módosítása vonatkozásában. Ezt külön indok nélkül megteheti a munkáltató, mert annak jogszerűségéhez bizonyos garanciális feltételeket e törvény ír elő [Ktjv. 6/A. § (2) bekezdés a)-c) pont], így a kormánytisztviselő ennek ismeretében maga is megvizsgálhatja, hogy az adott intézkedés megfelelt-e a törvényben rögzített feltételeknek vagy sem, és e körben önálló jogvitát kezdeményezhet.
A munkáltató által történő egyoldalú módosítás a kormánytisztviselő számára sok esetben sérelemmel jár, a perbeli esetben azonban helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy az adott intézkedéssel okozott hátrány nem volt aránytalannak tekinthető.
Az ítéletek hatályon kívül helyezésére azért került sor, mert az eljárt bíróságok az erre irányuló kereseti kérelem ellenére nem vizsgálták azt, hogy a munkáltató megszegte-e a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét a kinevezés egyoldalú módosítása során, amennyiben pedig erre jogszabályba ütköző módon került sor, a felmentés olyan hátrányos jogkövetkezmény, amelyet orvosolni szükséges, mert nem állt fenn törvény szerinti felmentési ok.
Budapest, 2014. december 10.
A Kúria Sajtótitkársága