Kfv.II.37.167/2013.
A közigazgatási hatóság határozatában 2 millió forint bírsággal sújtotta a felperest, mert az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a felperes irodáiban a panaszkezelés nem valósul meg teljes körűen. Az alperes rögzítette, hogy mivel a felperes Magyarország területén nyújtja a szolgáltatásait a magyar fogyasztóvédelmi hatóságnak van joghatósága.
Az elsőfokú bíróság a hatósági határozatokat hatályon kívül helyező ítéletében kifejtette, hogy az alperes tévedett a joghatóságot alátámasztó jogszabályhely megjelölésénél, mivel a felperes nem Magyarországon, hanem külföldön nyilvántartásba vett jogi személy. Az eljárási jog joghatóságra vonatkozó téves meghatározása maga után vonta az alkalmazandó anyagi jog téves kiválasztását is, mivel nem az 1997. évi CLV. törvényt, hanem a 2003. évi C. törvényt kellett volna alkalmazni. Az elsőfokú bíróság indokolásában rögzítette, hogy a hatóságok eljárásaiban, illetve a határozat vonatkozásában más jogsértések is tetten érhetők.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mivel helytálló volt az elsőfokú bíróság döntése és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezése. A fogyasztóvédelmi hatóságok ugyanis nem tisztáztak alapvető, az ügy eldöntéséhez szükséges kérdéseket, mindenekelőtt azt, hogy a felperesre a luxemburgi vagy a magyar jog irányadó, hogy a felperes elektronikus hírközlési szolgáltatást vagy csak feltételes hozzáférési szolgáltatást nyújt. A fentiek eldöntése után lesz a hatóság abban a helyzetben, hogy megalapozottan döntsön joghatósága, hatásköre kérdésében, majd ennek tükrében helyesen válassza meg az alkalmazandó jogszabályt, melynek alapján értékelheti a felperes ellenőrzése során tett megállapításokat.
(nehéz ügy)
A Kúria Sajtótitkársága