A Fővárosi Törvényszék az országgyűlési képviselő vádlottat 2023. január 30. napján bűnösnek mondta ki a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény bűntettében és garázdaság vétségében, ellenben az ellene testi sértés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.
Az ügyészség által bejelentett, illetve védelmi fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2024. február 22. napján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a vádlottat bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében is. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az ítélőtábla ítélete ellen a vádlott és védője a vádlott teljes körű felmentése végett, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség pedig a büntetés súlyosítása érdekében jelentett be másodfellebbezést.
A 2024. december 3. napján kihirdetett határozatával a Kúria mint harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A harmadfokú eljárásra vonatkozó törvényi előírások értelmében a Kúria csak az ellentétes döntéssel érintett körben, azaz a testi sértés vonatkozásában vizsgálhatta a tényállás megalapozottságát. Ennek során megállapította, hogy az ítélőtábla helyesen járt el, amikor az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást akként helyesbítette, hogy a vádlott a vele szemben intézkedő biztonsági őröknek való ellenállás kifejtésekor az egyik biztonsági őr bal lábát megragadta, majd kirántotta, amelynek következtében az őr háttal a kezeit kitámasztva a földre esett, és nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.
A Kúria szerint az ítélőtábla helyesen következtetett ebből arra, hogy a vádlott elkövette a testi sértés bűntettét. A védelem álláspontjával szemben a vádlott magatartása nem véletlenek sorozata, hanem akaratlagos, tudatos, az adott szituációhoz értőn alkalmazkodó volt.
A Kúria elvetette azt a védekezést, hogy a biztonsági őrök az országgyűlési képviselő vádlottat – mint hivatalos személyt – a jogainak gyakorlásában indokolatlanul korlátozták, illetve vele szemben jogtalanul, támadólag léptek fel.
Ezzel szemben az ügyben az volt megállapítható, hogy a vádlottal szemben testi kényszer alkalmazására kizárólag azt követően került sor, hogy ő erőszakosan lépett fel a biztonsági őrökkel szemben, a testi kényszer alkalmazása pedig jogszerű, szükséges és arányos volt.
A vádlott által tanúsított – erőszakos – magatartás nem olyan tiltakozási, vélemény-nyilvánítási forma volt, amely adott körülmények között őt megillette volna.
Kétségtelen, hogy a vádlott országgyűlési képviselőként az elkövetés idején hatályos törvény szerint jogosult volt a közintézmény területére történő belépésre és felvilágosítás kérésére. E joga gyakorlásában őt nem korlátozták, az MTVA székházába beléphetett, ott bent tartózkodhatott, az általa elkövetett cselekmény a felvilágosítás kérési jogával pedig nem volt összefüggésben, azon túlmutatott. Az épületbe történő bejutást követően erőszakhoz folyamodott, majd az ő erőszakos magatartásával szemben fellépőket akadályozta, késztette intézkedésre. Ezzel valójában túllépte a számára biztosított törvényes kereteket, az általa előidézett jogellenes helyzet megszüntetését bűncselekmény elkövetésével gátolta.
A Kúria kiemeli, hogy a vélemény-nyilvánítás, így jelen ügyben a petíció átadása, beolvasása erőszakos magatartással, erőszakkal nem gyakorolható.
A Kúria megállapította továbbá, hogy a vádlott terhére rótt, a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény bűntette és garázdaság vétsége vonatkozásában felmentésnek nem volt helye, a cselekmények minősítése törvényes.
A vádlottal szemben kiszabott 900.000 forint összegű pénzbüntetés megfelelő, annak súlyosítására, így az ügyészség által indítványozott előzetes mentesítés melletti felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására nincs ok.
Budapest, 2024. december 3.