Ha az építésügyi hatósági engedély az építési tevékenység megkezdésének feltételéül szabja kiviteli tervek benyújtását, akkor kiviteli tervek hiányában nem lehet szó a jóhiszeműen szerzett jog gyakorlásáról.
Az elsőfokú építési hatóság a 2010. szeptember 30-án jogerőre emelkedett határozatában a II. rendű felperesnek engedélyt adott egy ideiglenes műemléki védelem alatt álló ingatlanon részleges bontási és építési tevékenység végzésére. Kikötötte, hogy a bontási és építési tevékenység csak kivételezési dokumentáció alapján végezhető. Az indokolás szerint az elvégezni kívánt munka a műemlékvédelem érdekeit nem sérti.
A II. rendű felperes 2012. szeptember 10-én az építési munkákra vállalkozási szerződést kötött egy társasággal, azok megkezdését bejelentette az illetékes hatóságnak.
A felügyeleti szervként eljárt alperes a 2016. június 2-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a bontási- építési engedélyt nem adta meg. Kifejtette, hogy az elsőfokú hatóság indokolása hiányos és a vonatkozó örökségvédelmi jogszabállyal ellentétes. Az építtető kivitelezési dokumentáció hiányában az építési tevékenységet jogszerűen nem kezdhette meg.
A felperesek keresettel támadták az alperes határozatát, az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Az indokolásban hangsúlyozta, hogy az elsőfokú hatóság nem vizsgálta a részleges bontás engedélyezésének az örökségvédelmi jogszabályokban írt feltételei fennállását, döntéséből a mérlegelési szempontok és azok okszerűsége nem állapítható meg. Az építtető 2012. szeptember 10-én a bejelentés ellenére sem kezdte meg a kivitelezési munkát. A bíróság nem értékelte a munka megkezdéseként a megkötött vállalkozási szerződést, az építési napló megnyitását, a munkaterület átadását és a tájékoztató tábla kihelyezését. Utalt rá, hogy a bontási kivitelezési dokumentáció csak 2016-ban került benyújtásra, melyet az elsőfokú hatóság nem bírált el az alperes döntésére figyelemmel.
A felperesek felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria végzésével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Rámutatott, hogy a II. rendű felperes az elsőfokú határozat körében jóhiszemű jogszerzőnek minősül. Ugyanakkor engedélyezett kiviteli tervek hiányában a II. rendű felperes a jóhiszeműen szerzett jogát jogszerűen nem gyakorolhatta.
Az, hogy az elsőfokú hatóság által kiadott bontási- építési engedély a vonatkozó örökségvédelmi jogszabály irányadó rendelkezését sérti-e olyan szakkérdés, melynek eldöntéséhez igazságügyi szakértői vélemény beszerzése szükséges. Erre az elsőfokú bíróság tájékoztatása nem terjed ki.
Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak abból kell kiindulnia, hogy a II. rendű felperes a jóhiszeműen szerzett jogát jogszerűen nem gyakorolta. A bíróságnak fel kell hívnia a felpereseket igazságügyi szakértő véleménye beszerzése szükségességére és a felperesi indítvány függvényében szükséges lefolytatnia az eljárást.
Budapest, 2018. április 17.
A Kúria Sajtótitkársága