Az elsőfokú adóhatóság nyugtaadási kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt jogerős határozatával 600.000.- forint mulasztási bírságot szabott ki a felperes terhére, valamint elrendelte az általa üzemeltetett vendéglátóipari egység 12 nyitvatartási napra történő lezárását.
Ezt követően az alperes által helybenhagyott jogerős határozatával az üzletlezárás felperesnek felróható, tudatos meghiúsítása miatt újabb 6.000.000.- forint mulasztási bírságot szabott ki.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megváltoztatva a mulasztási bírság összegét 3.000.000.- forintra leszállította.
A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Kúria az elsőfokú ítéletet megváltoztatva az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. A Kúria érvelése szerint a mulasztási bírság kiszabására alapot adott azon adózói magatartás, amelynek célzott eredményeként az üzlet nem volt lezárható. A mulasztási bírság összegét az elsőfokú bíróság tévesen határozta meg az alperestől eltérő módon, nem tartva szem előtt, hogy a kiszabható bírság felső határát az adójogi rendelkezések a napok és a felső határ szorzataként határozza meg. Hasonló magatartások visszaszorítása érdekében a jogszabályi rendelkezések szerint a törvényben rögzített legmagasabb érték alatt az üzletlezárást maga után vonó nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása miatti bírságtételt kell érteni.
Budapest, 2017. november 6.
A Kúria Sajtótitkársága