Az első fokú bíróság ítéletében (jogerős ítélet) elutasította a felperes adóhatósági határozatok ellen előterjesztett keresetét és kötelezte perköltség, kereseti illeték megfizetésére. Az ezt követően hozott határozatában (kiegészítő ítélet) jogerős ítéletének rendelkező részét azzal egészítette ki, hogy a másodfokú adóhatóság (alperes) „határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi”, az indokolásban megállapította a felperesi érvelés alaposságát, az új eljárásra nem adott iránymutatást.
A Kúria hatályon kívül helyezte a kiegészítő ítéletet, elutasította a felperes ítélet kiegészítése iránti kérelmét, és a következőkre mutatott rá:
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 225. §-ába foglalt törvényi rendelkezés rendeltetése, célja az elmaradt döntés pótlása, korlátja, hogy nem eredményezheti a korábban hozott, kiegészíteni kívánt jogerős ítéleti érdemi döntés alapvető, lényeges megváltoztatását (BH 1991.80., BDT 2000.315.). Az ítéleti indokolás kiegészítésének pedig nincs helye (BDT 2006.1426.).
A jogerős ítélet rendelkező része és indokolása egymással összhangban állóan, egyértelműen, kifejezetten azt tartalmazza, hogy alaptalan az alperesi határozat ellen előterjesztett kereset, ezért ezt az első fokú bíróság elutasítja. A kiegészítő ítélet azonban ezzel szemben, ugyanezen alperesi határozat kapcsán a felperesi kereset alaposságát állapítja meg, és hatályon kívül helyezi az alperesi határozatot, egyben az alperest új eljárásra kötelezi. A jogerős ítélet és a kiegészítő ítélet tehát egymással ellentétes tartalmú, a kiegészítő ítélet nem kiegészíti, hanem megváltoztatja jogerős ítélet rendelkező részét és indokolását is, mégpedig úgy, hogy mindeközben változatlanul hagyja a jogerős ítélet felperest perköltségre és eljárási illeték megfizetésére vonatkozó részét. Az ilyen kiegészítő határozat nem felel meg a Pp. 225.§-ának, végrehajthatatlan, ellentétben áll a jogerős ítélet elleni jogorvoslatra vonatkozó törvényi szabályozással is. A jogerős ítélet valamely jogkérdésben esetlegesen megmutatkozó hibájának orvoslására ugyanis nem az ítélet kiegészítése, hanem a felülvizsgálati, rendkívüli jogorvoslati kérelem szolgál, mely utóbbi elbírálására nem az első fokú bíróság, hanem a Kúria rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel (Pp.270-272.§).
Budapest, 2016. március 2.
A Kúria Sajtótitkársága