A perben nem álló panaszos az alpereshez írt panaszában sérelmezte, hogy a felperesi engedélyes munkatársai az ingatlanán lévő meggyfát a gallyazási munkák során indokolatlanul megcsonkították, több ágát a védőtávolságon belül, a vezetéktől 5 m távolságra levágták. Az alperes határozatában a panasznak részben helyet adott, a gallyazás kivitelezési módja tekintetében azt megalapozottnak ítélte, e mellett a kártérítés tekintetében hatáskörének hiányát állapította meg.
A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú bíróság jogerőt ítéletében a keresetet elutasította. Érvelése szerint egyrészt az alperes hatásköre a kárigény kivételével fennáll, másrészt a felperes nem igazolt olyan tényleges és közvetlen veszélyt, amely a kerítésen túlnyúló haladéktalan vágást indokolta volna.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kiemelte, az elsőfokú bíróság a tényállást megfelelően állapította meg, s abból helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a kereset nem teljesíthető.
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet részben eltérő indokolással hatályában fenntartotta. Rámutatott arra, az alperes hatáskörében eljárva vizsgálta a panaszt, azon nem terjeszkedett túl. Másrészt hangsúlyozta, a gallyazásnál biztosítania kell azt, hogy 1 éven keresztül az ágak, gallyak – szem előtt tartva egyedi vegetációs és növekedési ciklusukat is – ne érjék el a szabadvezeték biztonsági övezetének határát. A felperes a vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértésével végezte el a gallyazást, ennek megállapítása az alsóbb fokú bíróságok által jogszerűn történt.
Budapest, 2016. március 1.
A Kúria Sajtótitkársága