A hatósági ellenőrzés összetettebb módszereinek felhasználása útján lehetséges a nagy mennyiségű ellenőrzési adatanyag megfelelő, döntéstámogató formában történő rendezése.
A „táltosokért” hivatkozású tehetséggondozó alapítvány mint nem állami közoktatási intézmény fenntartó az általa 8 megyében összesen 110 telephelyen fenntartott oktatási intézményben ellátott közoktatási feladatokra tekintettel tanévenként folyamatosan állami hozzájárulást vett igénybe különböző jogcímeken. Az alperes három tanév vonatkozásában hatósági ellenőrzést végzett a jogszerű felhasználás vizsgálata érdekében. Ennek során 595 oldalas elsőfokú határozat született, amelyikhez még további 478. számozásig terjedő függelék tartozott. Az ilyen tömegű dokumentációt a felperes alapítvánnyal nem lehetett érdemben megismertetni. Az adatok fölhalmozása ugyanakkor az információtömeg ellenére lehetetlenné tette a beazonosítást, miáltal sérült az ügyfél joga a tisztességes eljáráshoz. Problematikus volt továbbá, hogy a megállapításokat nem rendezett szempontok alapján és nem rendszerezetten gyűjtötték, hanem inkább csak összerakták a megyei, előtte pedig az intézményi részanyagokat. Nem volt átgondolt ellenőrzési mintavételi technika.
A Kúria megállapította, hogy az információk és az eljárásban felhasználható bizonyítékok között a különbséget az utóbbi javára az okszerűség igazolása jelenti, amihez az információk kezelhető formába való rendezése is feltétel a bizonyítási kötelezettség teljesítése érdekében.
A hatósági ellenőrzés eredményeképpen tett megállapítások alapvető tartalmi követelménye továbbá az egyedi beazonosíthatóság az indokolás keretén belül, hiszen csak így lehetséges ellenbizonyítást folytatni az ellenérdekű fél részéről. Tágabb összefüggésben a Kúria szerint a kontrollrendszerek és a hozzájuk rendelt eljárási jogi következmények eredményes alkalmazása érdekében elengedhetetlen az ellenőrzés szakmai módszerének pontos meghatározása, valamint annak egységes alkalmazása.
Budapest, 2018. január 9.
A Kúria Sajtótitkársága